Hat év alatt 15 ezermilliárdért épít az állam

a megoldás, de egyes állami projektek átütemezése is szóba került.

A magyar kormány elsődleges célja az életminőség javítása, aminek része az épített környezet fejlesztése, ezért is rendel meg 2017–2022 között összesen 15 ezermilliárd forintért közösségi, infrastruktúra-fejlesztő beruházásokat – jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért is felelős államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) tegnapi elnökségi ülése előtti sajtótájékoztatón. Az ÉVOSZ elnöke, Koji László kijelentette: a szakmai szövetség üdvözölte, hogy a terület egy kézbe került, és az új munkamegosztás erős partnerséget sejtet.

Az államtitkár először beszélt az új kormány terveiről, hangsúlyozva, hogy folyamatosan keresik a megoldást a kapacitáshiány kezelésére, illetve enyhítésére. A következő hat évben – az állami megrendelésekkel együtt – mintegy 20 ezermilliárd forint értékű megrendelésállomány teljesítése vár a magyar építőiparra, amely jelenleg 16 ezermilliárd forint értékű kivitelezés elvégzésére képes. A szerződésállományban vállaltak ötödét, amelyre nincs kapacitás az alacsony termelékenységgel működő ágazatban, a többihez hasonlóan szeretnék magyar cégekkel elvégeztetni. Előfordulhat azonban, hogy külső erőket kell bevonni a termelés bővítésére, mint ahogyan az is, hogy az állam bizonyos projekteket elhalaszt, hogy kisimítsa saját megrendelésállományának egyenetlenségét, amellyel elvonja a munkaerőt a magánpiaci megrendelésektől.

A legfontosabb a termelékenység növelése, amellyel kivitelezési időt és munkaerőköltséget lehet megtakarítani. Ez rendkívül fontos most, amikor egyetlen év alatt is 30 százalékkal nőttek az építőipari költségek – mondta György László. Nyomatékosította, hogy az innovatív megoldások alkalmazását támogatják már a tervezéstől kezdve, modern eszközökkel és módszerekkel, valamint előregyártott anyagok alkalmazásával és mindenekelőtt korszerű beruházásmenedzsmenttel a termelékenység 20-40 százalékkal növelhető. Az innováció térhódításának gátja az elaprózott cégstruktúra, belátható időn belül a négy-nyolc fős cégeket tíz-húsz főnél nagyobbaknak kell felváltaniuk. Az ágazati szereplők egyebek közt a három évre előirányzott, 20 milliárd forintos pályázati csomag előbbre hozatalát kérik.

Visszanő a lakásáfa?

A lakásáfa kérdése nem került szóba az ÉVOSZ elnökségi ülése előtt tartott sajtótájékoztatón, ahol nem volt lehetőség kérdéseket feltenni. Szóba került viszont Varga Mihálynak az InfoRádióban elhangzott kijelentése

a lakásárindex apropóján. Nagy Gyula,

a Takarék Jelzálogbank vezérigazgatója a pénzügyminiszter szavaiból arra következtet, hogy a befektetési célú lakásvásárlásokat nem, de az otthon­teremtést továbbra is támogatni fogja a kormány, a 2019 decemberéig élő 5 százalékos áfa után sem vonul ki a területről. Az újlakás-piacon már 10 százalékra teszik a befektetői vásárlások arányát. A lakásépítések élénkítése a kedvezménnyel sikerült, a konjunktúra kapott egy lökést, megfelelően működik a terület, a kormányzat kiegyensúlyozó szerepet akar játszani az igazságosság jegyében – kommentálta Horváth Áron, az Eltinga kutatóközpont vezetője a kedvezményes áfa elengedéséről szóló nyilatkozatot. A miniszter szavai nem minősülnek hivatalos bejelentésnek, ám azt máris készpénznek vették, miután gyakorlatilag egy éve vár a piac

a kormányzati szándék ismertetésére – kedd estig minden konkrétum nélkül. Az OTP Ingatlanpont szakértői csapata 12 pontban gyűjtötte össze az áfa visszaállításának várható következményeit, köztük az előrehozott keresletet, az előrehozott fizetések miatti szerződésmódosítási dömpinget és a lakásárak várhatóan bruttó 21 százalékos azonnali emelését. | VG