Egy-egy kertészetben általában minden munkafolyamatot meg tudnak oldani az állandó alkalmazottakkal, kivéve a szedést, amikor idénymunkásokra van szükség – mondta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Most a dinnyetermesztőknél jelentkezik a legégetőbben a probléma, de a szabolcsi almáskertekre vagy a szentesi, hajtatott zöldséget termelő gazdaságokra ugyanúgy jellemző az idénymunkások hiánya. Az évtized elején, amikor még nagy volt a sorban álltak az emberek az idénymunkáért is, azóta romlott a helyzet, három éve súlyossá vált a hiány. Sokan nyugati uniós országban kerestek munkát, a korábban nagy számban érkező erdélyi és kárpátaljai munkások is nyugat felé vagy – főleg a kárpátaljaiak – Lengyelországba mennek. Ledó Ferenc szerint május közepétől október végéig 50-60 ezer munkás hiányzik a kertészetekből, de a szentesi zöldségültetvényeken már április közepétől folyamatos a hiány. Itt ezerforintos órabér alatt már nem találnak munkást, az órabérekben már nincs is több tartalék – mondta az elnök.
A legnagyobb gondban azok a kertészetek vannak, ahol a szezonban csak heti 1-2 napra kellene pluszmunkaerő a szedéshez, ilyet szinte lehetetlen találni.
Javíthatna a helyzeten, ha több diák és nyugdíjas jelentkezne kertészeti idénymunkára. Ledó Ferenc a közmunkások átirányításában nem hisz, szerinte, aki közülük alkalmas rendszeres munkára, már elhelyezkedett.
Fotó: MTI / Lehoczky Péter
Bizonyos kertészeti kultúráknál enyhíthet a munkaerőpiaci gondokon a termelés gépesítése, amivel a fajlagos költségek és a kézimunkaerő-igény is alacsonyabb lesz. A Vidékfejlesztési program kertészeti fejlesztéseinek megvalósulása korszerűsödést hoz az ágazatba, de kérdéses ennek mértéke. A beruházási költségek ugyanis a pályázatok beadása óta 20-30 százalékkal emelkedtek, így félő, hogy nem minden tervezett fejlesztés valósul meg. Ledó Ferenc szerint a termelőknek javítaniuk kell a munkakörülményeken is: egy dinnyeföldön nem mindegy például, hogy a 10-15 kilós dinnyéket egymásnak dobálva juttatják-e ki a munkások a tábla szélére, vagy egy szállítószalagra rakva.
A kertészet problémái az egész élelmiszer-gazdaságra jellemzők, a zöldség- és gyümölcstermesztésen kívül elsősorban az állattenyésztésben, a szaporítóanyag-előállításban kirívóak.
A számok ugyanakkor csak részben jelzik a problémát: a KSH adatai bővülő foglalkoztatást és kevesebb ledolgozott munkaórát jeleznek a mezőgazdaságban.
A statisztikák szerint az éves munkaerőegységben kifejezett munkaerő-felhasználás tavaly 1,9 százalékkal csökkent a 2016-oshoz képest, ez teljes munkaidőben kifejezve 426 ezer ember agrártevékenységének felelt meg. A foglalkoztatottak 5 százaléka, 217,3 ezer ember dolgozott a mezőgazdaságban az idei első negyedévben, a bővülés 2014 óta töretlen.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
