A BMW döntésében jelentős szerepet játszott az oktatási rendszerünk, nemcsak a felsőfokú, hanem a középfokú is – mondta a Világgazdaságnak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Az a célkitűzés – amely 2014-ben jelent meg a hazai felsőoktatásban –, hogy ha lehet, a munkaerőpiaci igényeket az egyetemeken össze kell hangolni, pontosan összecseng a német felsőoktatásban zajló folyamatokkal.
Az biztos, hogy át fogja rajzolni a felsőoktatás térképét az épülő BMW-gyár, és nem csupán Debrecenben. A folyamat hasonló lesz, mint ahogy ez történt korábban Győrben az Audi-gyár, valamint Kecskeméten a Mercedes-gyár építése miatt. Talán annyi a különbség, hogy a debreceni egy nagy tudományegyetem, de már két éve elkezdődött a műszaki képzések fejlesztése – tette hozzá a miniszter.
Többször tárgyaltam a BMW vezetésével, mielőtt a német autógyár bejelentette, hogy Magyarországon bővíti járműgyártását
– mondta lapunknak a miniszter. Hozzátette: a BMW-nek a Debreceni Egyetemmel kapcsolatban annyi kérése volt, hogy azokon a területeken, ahol villamos-, illetve mechanikus mérnökök képzése zajlik, növelni kell a létszámot és a képzéseket.
Debrecenben már több műszaki hallgatót képeznek, mint Győrben, ugyanakkor folyik a megfelelő oktatói-kutatói stáb összeállítása, ami a debreceni ipari vállalatok mérnökigényeinek felmérésére vonatkozik – mondta Palkovics László. Mint ismert, a BMW múlt héten jelentette be, hogy
több mint egymilliárd eurós beruházással évi 150 ezer autó gyártására alkalmas gyárat épít Debrecenben.
Az üzem építése 2019-ben, a termelés pedig 2023 körül kezdődhet. Az üzemben hagyományos, elektromos és hibrid meghajtású modelleket is gyárthatnak. Sajtóinformációk szerint
a BMW körülbelül háromezer munkavállalót fog első körben a gyártási folyamataihoz alkalmazni, akik közül 10-15 százaléknak általában műszaki vagy felsőfokú végzettségű szakembernek kell lennie, de ez kielégíthető ma is
– tette hozzá a miniszter. De szerinte nemcsak a BMW-gyárra, hanem a beszállítói környezetére is tekintettel kell lenni. A tapasztalatok szerint legalább akkora kapacitású szakemberbázisra van szükség a beszállítóknál is, mint az autógyárakban.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
