Felemás helyzetet mutatnak a régió jegybankjai
A régiós, az európai és az amerikai jegybank egyaránt laza fiskális politika mellett folytatja szigorodó monetáris politikáját – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írásából. A kamatdöntés után kiadott közleményében már utalt rá az MNB, hogy a nemzetközi környezetet, különösen az Európai Központi Bank lépéseit is figyelembe veszi. Ezt támasztja alá, hogy a jelentésben is foglalkoztak a nemzetközi monetáris és fiskális környezettel, valamint a kettő közötti kapcsolattal. A pénzügyi válság kitörése után a monetáris és fiskális politikáknak világszerte kihívást jelentett a gazdaságösztönzés és a makropénzügyi stabilitás erősítése közötti helyes egyensúly megtalálása – olvashatjuk. Egyes piacokon már megkezdődött a hozamok ciklikus emelkedése, miközben a GDP-növekedés továbbra sem tért vissza a válság előtti pályára a fejlett országokban, ami több államot költségvetési élénkítésre ösztönöz.
A cseh jegybank vélhetőleg fokozatosan folytatja a monetáris kondíciók szigorítását (a múlt héten újabb 25 bázispontos kamatemelés történt, így az alapkamat 1,25 százalék), míg a fiskális politika terén a következő években némi lazítás jöhet. Az ország költségvetését 1-2 százalékos plusz jellemzi. E téren még a lazítás sincs kizárva, az Európai Bizottság (EB) előrejelzése szerint 2 százalékról
1 százalékra csökken a ciklikusan kiigazított többlet.
Lengyelországban már 2016 márciusa óta 1,5 százalékon van az alapkamat, a fiskális politika pedig semleges. A lengyel jegybank szerint akár 2020-ig is a mostani szinten maradhat az irányadó ráta. A költségvetési hiány tavaly 2 százalék alá csökkent, s a következő években is alacsony maradhat, ráadásul a ciklikusan kiigazított, GDP-arányos elsődleges deficit 0 és 1 százalék között ingadozik évek óta. Az EB is arra számít, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódhat Lengyelországban.
Az elmúlt esztendők erőteljes fiskális élénkítése a következő években is fennmaradhat Romániában: 2018-ban 3 százalék körül alakulhat a deficit, jövőre pedig a 4 százalékot is megközelítheti. Ráadásul a ciklikusan kiigazított egyenleg GDP-arányosan 0,8 százalékkal romlik majd. Idén már háromszor is emelték az irányadó rátát, a kamatemelési ciklus pedig folytatódhat az elemzők szerint.
