Húsz százalék alá csökkent az adósságon belül a devizakötvények aránya
Az államadósság rátájának várható gyors csökkenése jobban segíti az adósságkezelést, mint az, hogy Magyarország a következő években várhatóan nettó hitelezővé válik – válaszolta a Világgazdaság kérdésére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sajtóosztálya. A kisebb kibocsátás és a nagyobb befektetői kereslet együtt alacsony hozamok melletti finanszírozást fog biztosítani. Figyelembe véve a korábban nulla körüli infláció emelkedését és a nemzetközi monetáris szigorítás hatását, ez összességében azt jelenti, hogy a magyar államadósság nemzetközi pozíciója javulni fog, és ez a magas kereslet mellett lehetővé teszi a futamidő növelését és az éves refinanszírozás csökkenését.
Az idei lejáratokról szólva az ÁKK-nál elmondták: idén négy kötvénylejárat esedékes mintegy 1100 milliárd forint értékben, ám ebből 680 milliárd forintot – az összeg 62 százalékát – már törlesztett az intézmény. A finanszírozási tervbe építve forintkibocsátásokkal fedezték a visszavásárolt állampapírokat, ráadásul a nemzetközi kötvénylejáratokat az ÁKK már refinanszírozta. Az idén esedékes nemzetközi devizakötvény-törlesztéseket is teljesítette a központ, így a külföldi devizában denominált állampapírok aránya – a 2018-as finanszírozási tervnek megfelelően – 20 százalék alá süllyedt. Ennek köszönhetően az év hátralévő részében már csak belföldi devizakötvény-lejárat esedékes összesen 244 millió euró értékben, így idén már nem várható jelentős változás a devizaadósságon belüli részarányában.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a 2019-es költségvetés vitája alatt kifejtette, hogy nem érdemes nullára csökkenteni a devizakötvények arányát, ezzel egyetértve az ÁKK úgy reagált, hogy ez nem is cél: a devizaadósság államadósságon belüli arányára a 15–25 százalékos sáv az iránymutató, ennek most a közepén állunk. A kormány középtávon az államháztartási hiány gyors csökkentését célozza meg, aminek következtében az államadósság GDP-arányos mértéke 2022-ig 60 százalék alá csökken. Az ebből következő alacsony finanszírozási igény miatt kevesebb külföldi forrás szükséges, így akár 15 százalékra is csökkenhet a devizaadósság aránya. Az ÁKK-nál hozzáfűzték, hogy az államadósság befektetői szerkezetének diverzifikálása a finanszírozás biztonsága szempontjából előnyökkel jár, így alacsonyabb mértékben, de célszerű megtartani a devizakötvényeket is.
A magyar állampapírpiac nyitott, a nemzetközi befektetők szabadon részt vehetnek benne, befektethetnek – magyarázta az ÁKK. A külső adósság ma a teljes adósságráta 35 százalékát teszi ki, és a jövőben várhatóan javulni fog Magyarország hitelminősítése, ezért ez a piac még vonzóbbá válhat a külföldieknek, és valójában nincs lehetőség az ő befektetéseik leépítésére. Ha magas marad a kisbefektetők megtakarítása, akkor emiatt csökkenhet a külső adósság aránya, ennek mértéke azonban a hazai és külföldi befektetők befektetési döntéseinek függvénye.
Rugalmas kibocsátási politikát folytat az ÁKK: amikor kedvező kereslet mutatkozik az aukciós piaci állampapírokra és a lakossági állampapírokra, akkor a tervhez képest növelik a kibocsátást. A központnál hozzáfűzték: az európai módszertan szerint számított deficitnél a pénzforgalmi hiány magasabb lehet, a kettő közötti eltérés finanszírozásához szükséges forrás nagy részét már előteremtették. | VG
