Erős piaci turbulenciát okozott a japán jegybank tegnapi döntése. A monetáris kondíciók ugyan nem változtak, de a központi bank újra elkötelezte magát a laza monetáris politika mellett, lejjebb eresztette inflációs várakozását, valamint rugalmasabbá tette a kötvényvásárlási programot. A jen árfolyama kilengett a hírre, hirtelen erősödött, majd gyengült, végül a dollárral szembeni 111,5-es keresztárfolyamon, azaz 0,4 százalékos mínuszban stabilizálódott. A kereskedők, látva, hogy maradnak még a laza kondíciók, vélhetően eladták jeneszközeiket, és magasabb kamatozású devizák felé fordultak. A rövid oldalon érdemben nem, a hosszú oldalon viszont 6 bázisponttal ereszkedett az államkötvényhozam.
Japánban csökkent a növekedési és inflációs várakozás, és egyre biztosabb, hogy a jegybank hosszú ideig folytatja még a kötvényvásárlási programot.
A friss előrejelzés szerint a 2018-as pénzügyi évre, amely 2018 áprilisától 2019 márciusáig tart, 1,6 százalék helyett 1,5 százalékos GDP-növekedést várnak, a rákövetkező évben pedig csupán 0,8 százalékossal számolnak. Ami még rosszabb, hogy a korábbi 1,3 helyett már csak 1,1 százalékos tisztított inflációs mutatót prognosztizálnak az idén.
Jelen állás szerint a fogyasztási adókat jövő októberben emelik, ám mivel a kormányzat korábban több esetben is elhalasztotta az emelést, a jegybank két lehetséges forgatókönyvet tett közzé: ha jövőre emelik az adót, akkor már a 2019-es pénzügyi évben elérhető a 2 százalékos jegybanki cél, ha szinten tartják, akkor csak 1,5 százalékra számít a Bank of Japan.
Kuroda Haruhiko jegybankelnök bejelentette: rugalmasabbá teszik a kötvényvásárlási program keretrendszerét. A jegybank mostantól szabadabban hagyja mozogni a hozamokat, tehát lazítja kicsit a hozamgörbekontroll-programot. Kuroda úgy magyarázta: a hosszú oldali hozamokat a megcélzott nulla százalékhoz képest 0,2 százalékponttal hagyják majd mozogni, hogy azok jobban reagáljanak az aktuális gazdasági és üzleti változásokra.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható