Szeptemberben ismerteti szigorító intézkedéseit a jegybank

Szeptemberben iránymutatást várunk, amelyben a jegybank a 2019-es intézkedések előzetes menetrendjét vázolja fel – mondta a Világgazdaság kérdésére Gárgyán Eszter, a Citibank makrogazdasági elemzője. Ebben az iránymutatásban elsőként a devizakamatcsere-ügyletek kivezetése szerepelhet, ugyanakkor a kiszorítandó likviditás mennyisége maradhat a mostani szinten, a három hónapos betéti állományon csak később változtat a jegybank, és a kamatfolyosó emelésére is a szigorító intézkedések egy későbbi fázisában kerülhet sor. A Citibank szakértője hozzátette: a nemzetközi környezet nagy volatilitása miatt az amerikai kamatemelési ciklus változása módosíthat az MNB menetrendjén is. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott, öt-nyolc negyedéves kitekintést finomhangolhatja a jegybank, az időtáv csökkenését ugyanis az idő múlása indokolja, az öt negyedév helyett inkább 12 hónapos távlatra térhetnek át. Az FX-swapok 1989 milliárdos állományából szeptemberben és október elején 500 milliárd forint körüli tétel jár le, ha ezt nem vagy csak részben újítja meg az MNB, az már egyfajta szigorításként fogható fel. A K&H Bank elemzője azt hangsúlyozta, hogy az egynapos betétet a jelenlegi –0,15 százalékról nullára emelhetik, de ez nagyban függ attól, hogy az Európai Központi Bank (EKB) módosít-e szeptemberben –0,4 százalékos egynapos kamatszintjén.

„Először a nem konvencionális eszközökhöz nyúlhat a jegybank, az FX-swapok és az egynapos betéti kamat emelése lehet azt első lépés” – véli Módos Dániel, az OTP Bank elemzője. Ez a rövid hozamokat fokozatosan az alapkamat 0,9 százalékos szintjéhez közelítheti. A nem konvencionális eszközök kivezetése 2019 első feléig megtörténhet, majd kamatemelésre az Európai Központi Bank üzeneteit és lépéseit figyelembe véve 2019 második felében kerülhet sor. Módos Dániel kiemelte: ha a kereskedelmi háború szélsőséges irányba fordul, akkor az amerikai és az európai jegybank szigorítási üteme is lelassulhat, ami a magyar monetáris politika intézkedéseit is kitolhatja. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője sem gondolja egyelőre, hogy változnak a monetáris feltételek. A nem konvencionális eszközöket fokozatosan vezethetik ki, és csak ezután emelheti meg a kamatfolyosót a jegybank, addig a betétállományon sem emelhetnek. A szakértő szerint a legközelebbi közleményben viszont bejelenthetik, hogy jövőre csökkenthetik a kiszorítandó likviditás mennyiségét, sőt, akár az is kiderülhet, hogy negyedéves pontossággal mikor kerül erre sor. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője szerint sem kezd egyelőre az MNB a nem konvencionális eszközök kivezetésébe. „Két ok miatt nem számítunk a három hónapos betéti állomány emelésére: egyrészt a jegybank célja a bankközi piac élénkítése volt, ez a szempont továbbra is megmarad, másrészt a júniusi kamatdöntés utáni jegybanki kommunikáció szerint a monetáris kondíciók nem tarthatók fenn öt-nyolc negyedévnél tovább, ez pedig még nem jött el” – hangsúlyozta az elemző. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint idén még nem várható lépés az MNB-től, ez leginkább annak tudható be, hogy az inflációt kordában tudják tartani, a korábbi, bérekre, szolgáltatásokra vonatkozó előrejelzések sem jöttek be, a fogyasztói árindex a vártnál alacsonyabban, a jegybanki várakozásnak megfelelően alakult.

„Az inflációs pályán várakozásaink szerint nem módosít érdemben az MNB” – mondta lapunk kérdésére Gárgyán Eszter. Németh Dávid ezt azzal egészítette ki, hogy az MNB prognózisának megfelel a mostani pálya, ezért nem módosít a jegybank az előrejelzésén. Hasonlóan vélekedik Regős Gábor, aki lapunknak úgy nyilatkozott: „Tekintettel arra, hogy a jegybank szerint az inflációs folyamatok a várakozásai szerint alakulnak, nem számítunk az inflációs pálya lényeges változására.” Palócz Éva szerint sem módosít az előrejelzésén az MNB, amit az egész éves várható fogyasztói árindex várakozásoknak megfelelő alakulásával indokolt. Módos Dániel, az OTP Bank elemzője az MNB várakozásának megfelelő tényadat miatt nem vár változást a jegybank inflációs pályájában, ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az inflációt felfelé mutató kockázatok övezik a feszes munkaerőpiac okozta erős kereslet miatt, így az egyedi hatásoknak köszönhetően 3 százalék alatt maradhat a fogyasztói árindex 2019-ben, ugyanakkor a trendinfláció jövő év végére megközelítheti a 4 százalékot. Suppan Gergely is osztja a többi megkérdezett elemző véleményét, és nem számít arra, hogy a központi bank módosítana a drágulás ütemének előrejelzésén.

Nem változik az irányadó ráta

A Magyar Nemzeti Bank alapkamatát a három hónapos betéti állomány adja, ez már 2016 májusa óta – vagyis több mint két éve – 0,9 százalékon áll. A kamatszint beállása után a jegybank egyre kisebb állományt engedett tartalékolni a bankoknak ebben az eszközben, egészen 75 milliárd forintig csökkentette az állományt. Emiatt és a nem konvencionális intézkedések következtében a bankközi kamatlábak elváltak az irányadó rátától, vagyis az alapkamat a korábbinál kevésbé mutatott irányt a hozamgörbe rövid oldalán, ezért egyes elemzők már felvetették, hogy a három hónapos betét helyett más eszközt kellene választani. Körképünkben megkérdeztük, hogy mekkora a valószínűsége az irányadó ráta cseréjének, a szakértők egybehangzóan elvetették annak lehetőségét, hogy a közeljövőben ilyen lépést tenne az MNB.

Az MNB nem konvencionális eszközeinek listája

- Aszimmetrikus kamatfolyosó

- Devizakamatcsereügyletek (FX-swap)

- Monetáris politikai célú kamatcsere-ügyletek (MIRS)

- A 3 hónapos betéti állomány limitálása

- Jelzáloglevél-vásárlási program

VG-gyűjtés, MNB