A közgazdász kifejtette, a bérnövekedés lehetőségét mutatja, hogy
Magyarország régiójában a bérhányad, vagyis az a rész, amit a megtermelt jövedelemből a bérek kitesznek, mintegy 10 százalékponttal marad el a nyugati értékektől.
Ugyanakkor a magyar tulajdonú vállalatoknál a bérhányad magasabb, így ezeknél a cégeknél nehezebb kigazdálkodni további emelést, ahhoz a termelékenységet növelő beruházásokra, fejlesztésekre van szükség – fejtette ki.
Regős Gábor emlékeztetett, júniusban 11,2 százalék volt az éves béremelkedés üteme, amit a piaci tényezők közül elsősorban a munkaerőhiány segített, míg kormányzati oldalról a hatéves bérmegállapodás munkáltatók terheit csökkentő lépései.
A Századvég elemzője beszélt arról is, hogy
a magasabb bért fizető ágazatokban az átlagnál kisebb mértékben nőtt, míg az alacsonyabb bérű területeken jobban emelkedtek a bérek.
A bérolló csökkenése ugyanakkor félrevezető adat is lehet, mivel a leggazdagabbak jellemzően nem bérből és fizetésből élnek, a legszegényebbek pedig nem rendelkeznek teljes munkaidős állással, így ezen két csoport helyzetéről nem ad információt a bérstatisztika – mondta.
Regős Gábor hangsúlyozta még, hogy a béremelkedésnek köszönhető a kiskereskedelmi forgalom első fél évben mért 6,8 százalékos növekedése is.
