Új rekordon a hazai munkaerőpiac

Továbbra is növekszik a foglalkoztatottak száma, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a május–júliusi három hónapos időszakban rögzített 4 millió 484 ezres létszám 50 ezerrel több az egy évvel korábbinál, s kilencezerrel az előző három hónapos időszakot is meghaladja. Egy év alatt 1,1 százalékponttal 69,4 százalékra emelkedett a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 92 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 37 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 107 ezer volt.

Már nagyon közel a cél: az Európa 2020 stratégiában foglaltak szerint a 20–64 éves korcsoportban a 75 százalékos foglalkoztatást kívánja elérni az Európai Unió, a magyarországi foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban 74,6 százalékos, vagyis csak 0,4 százalékkal maradunk el a kitűzött értéktől. A foglalkoztatottak számának 50 ezres emelkedése a munkaerőpiacra újonnan belépőkből, azaz a gazdaságilag aktív népesség 23 ezres emelkedéséből, és a munkanélküliek számának 27 ezres csökkenéséből eredt. A gazdaságilag inaktívak száma

2 millió 787 ezer volt, 46 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

A munkanélküliek átlagos száma 166 ezer volt a május–júliusi időszakban, s bár az előző három hónaphoz viszonyítva mindössze ezerrel nőtt a számuk, ám maradt 3,6 százalék a munkanélküliségi ráta. Egy év alatt 27 ezerrel (0,6 százalékponttal) csökkent a munkanélküliek száma. Minden ötödik munkanélküli a fiatal, 15–24 éves korosztályból kerül ki – s bár éves szinten 0,7 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi rátájuk, de még így is 10,2 százalékon állnak. A legjobb munkavállalási korúak, a 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 3,2 százalékra csökkent, az 55–74 éveseké pedig 1 százalékponttal 2,4 százalékra mérséklődött. A vizsgált időszakban a munkanélküliek 38,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a 3,6 százalékos munkanélküliségi rátával Magyarország Németország és Csehország után harmadik az EU-ban. A miniszer a gazdaságban zajló kedvező folyamatok eredményének tudta be, hogy a munkaerőpiaci mérések 1992-es indulása óta nem látott számban dolgoznak Magyarországon. Emlékeztetett: a második negyedévben 4,6 százalékkal bővült a hazai gazdaság, a növekedés pedig mindig magával húzza a munkahelyek számának emelkedését. Az első fél évben a bérek is nőttek több mint 10 százalékkal, ez Varga szerint üzenet a külföldön dolgozó magyaroknak, hogy érdemes itthon munkát vállalni.

Továbbra is optimizmust sugall a munkaerőpiac helyzete Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint. A folyamatos béremelések képesek megmozgatni az inaktív réteget, ám a munkaerőpiac felszívóképessége lassul. Az év egészére átlagosan 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál.

A Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatási rátát tekintve további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Horváth András úgy véli, a hazai gazdaságban továbbra is 500 ezres munkaerő-tartalék van, tekintve az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja ugyan a növekedést, de kikényszeríti a termelékenység és a hatékonyság növelését, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását.

A K&H Bank vezető elemzője szerint azonban a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot. Sok ágazatban, például az építőiparban súlyos feszültségeket okoz a munkaerőhiány. Németh Dávid szerint ahhoz, hogy javuljon a helyzet, képzésekre, oktatásra lenne szükség. Horváth Andráshoz hasonlóan úgy gondolja, az állami szférában dolgozók egy részét is érdemes lenne a magánszférába terelni. Emellett a távmunka és a részmunkaidő is segíthetne a munkaerőpiaci problémák megoldásában.