az első félévben 50 milliárd dollár volt, az év végére eléri a 100 milliárd dollárt.
Külön kiemelte az energetikai együttműködés fontosságát, rámutatva, hogy Oroszország tavaly 52 millió tonna kőolajat szállított Kínába, hogy a jövő év végére üzembe helyezik a Szibéria Ereje fölgázvezetéket, és hogy a legtöbb villamos energia és szén is orosz területről érkezik a távol-keleti országba.
Fotó: MTI/EPA pool/Szergej Csirikov
Putyin szerint a számos területre kiterjedő tárgyalások a haditechnikai együttműködést is érintették. Méltatta a Moszkva és Peking között a politika, a biztonság és a védelem területén létrejött bizalmat.
Putyin és Hszi a kétoldalú kapcsolatok erőteljes fejlesztése mellett a világ békéjének és stabilitásának megőrzése mellett is síkraszállt.
A kínai elnök-pártfőtitkár hangsúlyozta, hogy a két állandó ENSZ BT-tag ország különleges viszonya mindinkább stabilizáló szerepet tölt be, miközben sokasodnak a destabilizáló tényezők a világban. Mint mondta,
az együttműködés mind jelentősebb az egyenlőség, az igazságosság, a béke és a fejlődés fenntartása érdekében a világon.
A kínai vezető szerint Peking és Moszkva a nemzetközi közösséggel együtt az aktuális problémák és válságok békés megoldását, az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakítását szorgalmazza, összhangban a világszervezet alapokmányával, valamint ellenzi az egyoldalú fellépést és a kereskedelmi protekcionizmust.
