A foglalkoztatás közelít a négy és fél milliós álomhatárhoz

Az utóbbi nyolc esztendőben 774 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, közülük 640 ezren a versenyszférában dolgoznak, a munkanélküliségi ráta a 2010-es 12 százalékról 3,7 százalékra mérséklődött. A 15–64 éves korosztályban 70 százalék közelébe emelkedett a foglalkoztatottság, a munkában állók száma megközelíti a 4,5 milliót. Varga Mihály pénzügyminiszter a minap azt mondta: a kormány célja a még meglévő munkanélküliség további mérséklése és a versenyszféra munkaerőigényének kielégítése, ami az álláskeresők és az inaktívak mielőbbi munkaerőpiacra vezetésével valósulhat meg.

A munkanélküliek átlagos létszáma a június–augusztusi időszakban 173 ezer főre csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) uniós módszertana szerint. Ugyanakkor 71 ezren már egy éve hiába keresnek állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat augusztusi adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 251 ezer főre csökkent, ám közülük 107 ezren legfeljebb általános iskolát végeztek. A KSH első negyedévi munkaerőpiaci felmérése szerint 2 millió 700 ezer ember nem számít potenciális munkaerő-tartaléknak az inaktívak közül, mert nem akar dolgozni.

Az utóbbi egy évben a foglalkoztatottak száma csaknem 40 ezer fővel, 4 millió 484 ezerre nőtt, az elsődleges munkaerőpiacon 90 ezer fős bővülés volt. A közfoglalkoztatottak egy része – 40-41 ezer ember – az elmúlt 12 hónapban már átáramlott a versenyszférába. Most csaknem 149 ezren tekintik magukat közfoglalkoztatottnak, számottevő részük alacsony iskolázottságú.

A KSH szerint egy év alatt 40 ezerrel, 6,37 millióra csökkent a magyarországi 15–64 éves népesség lélekszáma, közben 23 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A fentiek okán az utóbbi hónapokban stagnálás, sőt néhány ezres csökkenés mutatkozott a foglalkoztatottak létszámában, a munkanélküliség pedig enyhén emelkedett.

Egyre inkább szűkül a potenciális munkaerőbázis, egyre nehezebb minőségi munkaerőt találni – vallja számos munkáltató, akik közül nem kevesen automatizációs, digitalizációs beruházásban gondolkodnak, a saját erő mellé keresik a pályázati forrásokat – így tesz például a 120 éves, visszapillantó tükröket gyártó Hirschler-Glas Kft. is.

Szakszervezeti vezetők szerint akkor lehetne tömegesen hazacsábítani a Nyugat-Európában dolgozó magyarokat, ha az itthoni jövedelmük legfeljebb 20 százalékkal maradna el a kinti keresetüktől. Több munkadói érdekképviselet szerint a munkaerőhiány mérséklésére a közszférában dolgozók közül kellene átirányítani munkavállalókat a versenyszférába – ez összhangban van a kormányzat központi közigazgatást érintő racionalizálási terveivel.