A GDP 4,6 százalékkal nőhet idén
Idén 4,6 százalék lehet a gazdasági növekedés Magyarországon, ami 0,2 százalékponttal magasabb a tavaszi előrejelzésünknél – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Jövőre alacsonyabb, 3,6 százalékos növekedést várnak, amit a magas bázis indokol, de sok múlik azon, hogy mikor érkeznek meg az uniós források. Az idei GDP-előrejelzés javítását elsősorban a beruházások emelkedése indokolja, a Kopint-Tárki a bruttó állóeszköz-felhalmozás korábbi, 11 százalékos prognózisát 13,3 százalékra módosította.
Az előrejelzés szerint az államháztartás kettős képet mutat. Az adósságráta év végére 1,7 százalékponttal 72,5 százalékra csökkenthet, a deficit viszont 2,8 százalék lehet, jóval a 2,4 százalékos kormányzati cél felett. Jövőre is viszonylag magas hiányadattal számol a kutatóintézet, ám az adósság további 1,5 százalékponttal, 71 százalékra csökkenhet. A Világgazdaság kérdésére Palócz Éva elmondta, hogy a maastrichti adósság folyamatos csökkenése elsősorban a GDP-növekedésnek köszönhető, aminek következtében fokozatosan olvad az államadósság. Lényeges fiskális kérdés, hogy az uniós források mikor érkeznek be, az EU-s pénzek ugyanis jelentősen javíthatnak mind a két mutatón.
Továbbra is alacsony a munkanélküliség, úgy tűnik, hogy kimerült Magyarország munkaerő-kínálata – fejtette ki Palócz Éva. Ez rövid és középtávon is hatással lehet a gazdasági növekedésre, elsősorban a versenyképesség javításával, tőkebefektetéssel és beruházásokkal emelhető tovább a kibocsátás.
A szűk munkaerő-kínálat a béreken is meglátszik, a reálbér-várakozásán annak ellenére emelt a kutatóintézet – 7,6 százalékról 8,1 százalékra –, hogy közben az inflációs prognózist is magasabbra tette. A fogyasztói árindex idei előrejelzését 2,7-ről 3 százalékra, míg a jövő évit 2,8-ről 3,5 százalékra módosította. Palócz Éva szerint a növekvő infláció a Magyar Nemzeti Bankot is lépésre kényszerítheti, már 2018-ban emelhetnek az egynapos betéti ráta mínusz 0,15 százalékos kamatszintjén. A jegybank egyébként, kommunikációja szerint, a nem konvencionális eszközökkel kezdi meg a monetáris politika normalizációját. Mivel sem a maginfláció, sem a jegybanki alapmutatók nem érik el a 3 százalékos célt, ezért nem valószínű, hogy szigorításba kezd a magyar központi bank. Ezt a szeptemberi Inflációs jelentésben is alátámasztják, a keretes írásban azt elemzik, hogy a maginfláció és a fogyasztói árindex a következő időszakban megközelíti egymást, és a két mutató egymáshoz és 3 százalékhoz közeli alakulása biztosíthatja a cél fenntartható elérését.
