A kivi és a füge miatt fordult az Európai Bizottsághoz Magyarország
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFeldman Zsolt a legnagyobb magyarországi kiviültetvényben tett látogatásakor elmondta: a tárca lehetőséget lát a kivi és a füge magyarországi termesztésében, ezért kezdeményezte az EB-nél a termeléshez kötött, hektáralapú támogatás kiterjesztését. Ezen felül elindult ezen gyümölcsfajták ültetési szakmai feltételeinek kidolgozása, hogy telepítési támogatásra is lehetőség nyíljon.
A tervek szerint már a 2019-re vonatkozó támogatáskérelmek beadásakor jelezhetik igényüket a gazdálkodók a kivi- és a fügetermesztésre
– tette hozzá az AM államtitkára. Láthatóan komoly piaci igény van azokra a friss gyümölcsökre, amelyek nem messziről, tartósító eljárással eltarthatóvá tett formában érkeznek Magyarországra és árban is versenyképesek – mondta. Ezen felül a kivi- és fügeültetvények munkaerőigénye alacsonyabb sok más gyümölcskultúráénál, ezért is érdemes a gazdálkodóknak átgondolni ezt a lehetőséget ott, ahol megfelelőek a feltételek.
Fotó: MTI / Varga György
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, a térségi Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a Magyarországon legnagyobbnak számító, hathektáros kiviültetvény egyfajta mintaprogram. Arra is példa, hogy a térség adottságait kihasználva, innovációval, új technológiákat alkalmazva miként lehet az elhagyott zártkerteket ismét termelésbe fogni, sőt importot kiváltani.
Hozzátette: az agrártárcával egyeztetések kezdődtek arról, hogy miként lehet a kisebb ültetvények gazdáit támogatási forrásokhoz juttatni, és piacra segíteni, amire a közeli Nagyrécsén bogyósgyümölcsök termesztésére, feldolgozására és értékesítésére helyi gazdákból alakult termelői összefogás is példa lehet.
Technológiaváltásra ösztönöz a klímaváltozás
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás a mezőgazdaságban szükségessé teszi a technológiaváltást. Látható, hogy elsősorban Dél-Magyarországon olyan új növényfajták termesztésére nyílik lehetőség az egyre északabbra tolódó termesztési övezetek miatt, amelyekre néhány évtizede még nem volt példa.
Fotó: MTI / Varga György
Példaként említette, hogy a málnatermesztést ma már szinte nem lehet árnyékolás nélkül végezni Magyarországon, holott erre korábban nem volt szükség, miközben megjelentek új gyümölcsök, például a kivi vagy a füge. Mindez a változás szükségessé teszi a tudományos kutatásokat is, hiszen új irányokba kell mozdulnia a termelésnek.
A mintegy hathektáros kiviültetvény szakmai vezetője, Miklós Ákos Márton azt mondta:
a tavalyihoz képest megduplázódott a zöld kiviből a termésmennyiség, ami idén meghaladja a 20 tonnát,
de ezen felül a sárga vagy gold kiviből is 3-4 tonnás termésre számítanak. A nemrég kezdődött betakarítás előtt már hónapokkal elkelt a teljes termésmennyiség, az egyik nemzetközi áruházlánc magyarországi hálózata árusítja a becsehelyi eredetmegjelölésű kivit, de a jelenlegi termésmennyiség többszörösére is lenne igény.
Kitért arra is, hogy nemrég a Pannon Egyetem Georgikon Karának kutatói és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a becsehelyi birtokon folyó fügekísérlet fajtavizsgálatán vettek részt. A most 226-fajta fügével zajló kísérlet során keresik azokat a változatokat, amelyek a leginkább alkalmasak a magyarországi viszonyok közötti nagyüzemi termesztésre. Ezt segíti többek között a Miklós Ákos Márton által betelepített fügedarázs is, az alig egymilliméteres porzórovarnak köszönhetően ugyanis keményebb héjú és magasabb cukortartalmú a termés.
