A szolgáltatásegyenleget a turizmus és a szállítás ugrasztja meg
A külkereskedelmi egyenleg többletén belül a szolgáltatások súlya 2018 közepére 80 százalékra emelkedett, miközben a teljes kivitelben a szolgáltatási szektor részaránya csak 20 százalék körül alakult – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentéséből. Az elmúlt években a külkereskedelmi többlet egyre nagyobb része köthető a szolgáltatásokhoz, amelyek a folyó fizetési mérleg többletében is meghatározó tényezővé váltak. Az MNB közgazdászai kifejtik: a válság után a szolgáltatások egyre szélesebb körben jelentek meg a külkereskedelemben, ami annak tudható be, hogy a termékkereskedelem sokkal inkább függ a gazdasági ciklusoktól és a beruházásoktól, ráadásul a gazdaság harmadik szektorának kivitele 2012 után is gyorsabban bővült az áruforgalomnál.
A szolgáltatásegyenleg többletében a turizmus, a szállítási szolgáltatások és a bérmunka meghatározó, és ezek az ágazatok a régió többi országához képest is jelentősen nagyobb egyenleget biztosítanak – olvashatjuk az Inflációs jelentésben. A turizmus többletének és a szállítási szolgáltatások dinamikus bővülésének hátterében hazánk kiemelt földrajzi elhelyezkedése és kedvező infrastruktúrája állhat, emellett a bérmunka és az IT-szolgáltatások többlete is hozzájárul a magas szolgáltatásegyenleghez. A jegybank szakértői hozzáteszik: ez utóbbiak külkereskedelme elmarad ugyan a többi fő ágazatétól, összességében azonban nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk szolgáltatásegyenlege számottevően meghaladja a régiós országokét.
