Az olajár felszökése sokat dobott a pénzromlás mértékén
A 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérését a cél körüli maginfláció biztosíthatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatói szerint. A nyersanyagárak várható alakulása, a válság óta megfigyelt mérsékeltebb maginfláción kívüli termékkör árdinamikája és a nemzetközi tapasztalatok elemzése után arra jutottak a jegybank közgazdászai, hogy a maginflációnak
3 százalék körül kell alakulnia a következő években ahhoz, hogy a fogyasztói árindex fenntarthatóan a cél körül legyen. A maginfláció az előrejelzési horizonton fokozatosan emelkedik, és egyre jobban hozzájárul a fő mutató alakulásához, míg a maginfláción kívüli tételeknél ellentétes lehet a folyamat a jövőben. A jegybanki várakozások szerint ez a szerkezet biztosítja a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérését a jelenlegi nyersanyagár-környezetben, ami megfelel a fejlett európai országokban megfigyelt maginflációs hozzájárulás átlagának.
Az elmúlt időszakban az eurózónában és hazánkban is az inflációs ráta fokozatos emelkedését figyelhettük meg: megközelítették, helyenként pedig el is érték a jegybanki inflációs célokat. Ahhoz, hogy az inflációs ráták a jegybanki célok közelébe emelkedjenek, a világpiaci olajárak számottevő növekedése is hozzájárult, ez azonban jelentős volatilitása miatt átmeneti hatásnak tekinthető. Az inflációs cél fenntartható elérésének szerkezetét a korábbi, tartósan a cél körül alakuló nemzetközi tapasztalatokra alapozva számolták ki az MNB szakértői.
Hosszabb időszakokban a nyersanyagár-változások érdemben befolyásolják az infláció alakulását, ezért nem mindegy, milyen szerkezettel és maginflációs dinamikával éri el a mutató a célt. A nemzetközi példákat két részre lehet bontani aszerint, hogyan alakultak a nyersanyagárak a cél tartásának időszakában. Amikor a nyersanyagárak emelkedtek, akkor az inflációs cél jellemzően alacsonyabb maginfláció mellett valósult meg, az olajár csökkenésekor viszont a fő mutatónál magasabb volt a maginfláció.
A nyersanyagárak mellett a másik fontos kérdés a fogyasztói kosár szerkezete, ez ugyanis – ha csak minimális mértékben is – eltér az egyes országokban – magyarázzák a jegybank közgazdászai. A fejlett országok fogyasztási szerkezetében a maginfláción kívüli tételek súlya – különösen az üzemanyagoké – alacsony, átlagosan mintegy 23,9 százalék. A hazai fogyasztói kosárban viszont magasabb, 30,7 százalékos a maginfláción kívüli tételek súlya. Az élelmiszerárak esetében csupán mérsékelt emelkedés várható, míg az olajárjegyzések csökkennek. Ennek következtében a feldolgozatlan élelmiszerek árában historikus összevetésben visszafogottabb emelkedés várható, ami összhangban áll a válság óta megfigyelt tapasztalatokkal. Emellett az üzemanyagárak is kismértékben, 3 százaléknál kisebb arányban emelkedhetnek középtávon. A jegybank szakértői hozzáteszik: az elmúlt időszak alapján a szabályozott árak esetében is csak mérsékelt emelkedés volt megfigyelhető, s ez előretekintve is fennmaradhat.
