Elemzők: nem várható holnap jegybanki fordulat

Nem reagál a jegybanki várakozásnál számottevően – 0,2 százalékponttal – magasabb szeptemberi inflációra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a holnapi kamatdöntő ülésén a Világgazdaság által megkérdezett elemzők egyhangú véleménye szerint. A következő hónapok fogyasztói árindexe viszont meghatározó lehet a monetáris döntéshozatalban. A szakértők számos okot említettek lapunknak, amelyek miatt egyelőre még nincs lépéskényszerben az MNB.

Így például Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, az MNB feltehetően hangsúlyozni fogja, hogy a vártnál magasabb inflációt a magasabb üzemanyagárak és a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása okozza, e téren pedig nincs teendője a monetáris politikának. Kuti Ákos, az MKB Bank elemzési központjának vezetője közölte: a jegybank 3 százalékos céljának plusz-mínusz egyszázalékos toleranciasávon belül kell teljesülnie, és ennek a szeptemberi adat megfelel. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője azt hangsúlyozta, hogy a maginfláció stabil, 2,4 százalékos, és az augusztusihoz képest a jegybanki alapmutatók sem változtak érdemben. Ezt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azzal egészítette ki, hogy a forint stabil árfolyama sem indokolna gyors jegybanki reagálást. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint várhatóan sem a kamatfolyosón, sem a nem konvencionális eszközökön nem változtat holnap az MNB.

Ha a következő inflációs adatok magasabbak lesznek a vártnál, a de­cemberi inflációs jelentéssel együtt átalakulhat a jegybanki kommunikáció – mondta lapunknak Németh Dávid. Az eddigi öt-nyolc negyedéves szigorítás helyett éven belülit helyezhetnek kilátásba, és az inflációs pályán is módosíthatnak. A normalizáció a deviza-kamatcsereügyletek (FX-swap) és a kamatfolyosó szimmetrikus emelésével kezdődhet. Varga Zoltán, az Equilor elemzője 2019 második negyedévére teszi a likviditás szűkítésének kezdetét. Arra számít, hogy az MNB először az egynapos rátához nyúl, szűkítve a kamatfolyosót, de az alapkamat csak az Európai Központi Bank (EKB) nyomán, jövő év végén emelkedhet. Halász Ágnes szerint akkor használná a nem konvencionális eszköztárat a jegybank, ha a következő hónapokban a vártnál legalább 0,4-0,5 százalékponttal magasabban lenne az infláció, ugyanis a maginfláció görbéje még mindig nem utal tartós árnyomásra. Kuti Ákos decemberre várja az iránymutatást a közelgő lépésekkel kapcsolatban, az MNB pedig – az EKB-t követve – 2019 második felében kezdheti az eszközök finomhangolását. Nyeste Orsolya nem számít szigorításra a negyedik negyedévben, csak arra, hogy a bankközi piac likviditását próbálja befolyásolni a jegybank az FX-swap-tendereken és a kamatfolyosó alakításával. E folyamat a budapesti bankközi kamatlábak (Bubor) lassú emelkedéséhez vezethet.