Hullámvölgy után a baromfiágazat

Múlt év december 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal a tyúkfélék egy év alatti 0,5 százalékos állománycsökkenését mérte, de a 2017. június 1-ei állapothoz viszonyítva 12,8 százalékos volt a létszámbeli visszaesés. A 2016 végén kitört madárinfluenza-járvány hatásait idén heverte ki az ágazat: a tavaly de­cemberi 31,8 milliót közel 3 millióval haladta meg az idén június 1-jén mért állomány.

A fontosabb termékpályák 2017-es piaci folyamatait leíró kiadványában az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kitér arra, hogy a tojóállomány december 1-jén 11,2 millió volt, ami az egy évvel korábbihoz képest 230 ezres csökkenés. A lúdállomány 2 százalékos, 32 ezer darabos visszaesése mellett a kacsalétszám 16,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor az év első felében – szintén a járvány hatásaként – még mélyponton volt.

Az összességében kisebb baromfiállomány miatt az import mennyisége 30, értéke pedig 40 százalékkal emelkedett tavaly a 2016-oshoz képest. Csirkehúsból 35, pulykahúsból pedig 14 százalékkal volt több a behozott mennyiség az előző évinél. A három legnagyobb beszállító Lengyelország, Németország és Ausztria volt. A tojáspiac tavalyi ártrendjét jelzi, hogy a héjas tojás importja mennyiségben 6, értékben pedig 41 százalékkal emelkedett. A hazai tojáspiacon főleg a lengyel, a német és a szlovák import jelent meg.

Az AKI adatai szerint az étkezési tojás belföldi értékesítése tavaly a 2016-oshoz képest 33,5 százalékkal emelkedett. Az elsősorban az Európai Unióba, azon belül is legnagyobb mennyiségben Romániába irányuló magyar héjas tojás exportja 18,5 százalékkal csökkent.

Még a madárinfluenza 2017-ben érvényesülő hatását mutatja, hogy – az AKI vágási statisztikája szerint – élősúlyban számolva a kacsavágás 32,9 százalékkal, a libáé 19,3, a pulykáé pedig 4,6 százalékkal csökkent, miközben csirkéből már 2,5 százalékkal több került a vágóhidakra. Összességében a baromfivágás azonban 5,2 százalékos visszaesést mutat.

Csökkenés volt a baromfiexportban is. Az összességében 19,4 százalékkal, 191 ezer tonnára visszaeső baromfikivitelen belül csirke- és pulykahúsból 15-15 százalékkal kevesebb hagyta el az országot. Romániába 37 ezer, Ausztriába 24 ezer, Németországba pedig 23 ezer tonna magyar baromfihús került, ami a felsorolt országokat tekintve 5, 28, illetve 14 százalékkal kevesebb a 2016-osnál. A magyar baromfihúsexport egyenlege ennek ellenére pozitív volt 2017-ben.

Tavaly a termelői árak is csökkentek a baromfipiacon. A vágócsirke élősúlyban számolt termelői ára például 1,1 százalékkal, kilogrammonként 246 forintra, a pulykáé pedig 2,2 százalékkal, 379 forintra süllyedt. Eközben az egész csirke feldolgozói átadási ára gyakorlatilag szinten maradt. A magasabb feldolgozottságú termékeknél fordult a kocka. A baromfihúsok áfája tavaly január 1-jén 27-ről 5 százalékra csökkent, ami élénkítette a belföldi keresletet a csirkehúsok iránt. Az év második felében, amikor Magyarországot – első körben egy megye kivételével, majd augusztus 24-én az ország teljes területét – hivatalosan is madárinfluenza-mentessé nyilvánították, a külpiacokon is nőtt a kereslet, ami az árak emelkedését eredményezte. A csirkecomb feldolgozói értékesítési ára például 4,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a csirkemell ára 2,6, a csirkehúsoké átlagosan csaknem 3, a pulykahúsoké pedig 2 százalékkal emelkedett.

Újranyílt a kínai piac

A magyar exportőrök ismét szállíthatnak Kínába magyar baromfitermékeket. Korábban a nemzetközi szabályozások és a madárinfluenza-járvány miatt a magyar exportot le kellett állítani, de mostanra a kínai hatóságok is elismerték Magyarország madárinfluenza-mentességét. Az export újraindulása több százmillió dolláros bevételi lehetőséget nyújt a hazai baromfiágazatnak.