Inflációs adatokra figyel a héten a piac
Főleg hazai és nemzetközi inflációs adatokra figyel a piac a héten. A Központi Statisztikai Hivatal holnap publikálja a szeptemberi havi inflációs adatokat. Bár néhány hónapja a piaci elemzők azt valószínűsítették, hogy az infláció júliusban érhet a csúcsára, az elmúlt hónapok jelentős olajár-emelkedése miatt megváltozott a várakozás. Az elemzők most már szeptemberre 3,5 százalékos éves árnövekedést valószínűsítenek, ami magasabb, mint a július–augusztusi hónapok 3,4 százalékos adata. A magasabb olajárpálya rövid távon komoly felfelé mutató inflációs kockázat, mivel hónapokon keresztül a jegybank 3 százalékos célja felett maradhat az infláció. A gazdaság ciklikusságához jobban kötődő inflációs tételek áremelkedéséről továbbra is elmondható, hogy összhangban van a jegybanki céllal, mert a kormányzati intézkedések hatásától, az üzemanyagártól és a szezonális élelmiszerektől szűrt inflációs mutató 2,5 százalék körül alakult az elmúlt hónapokban. A jegybank feltehetően nem fog reagálni az átmenetileg magasabb inflációs adatokra mindaddig, amíg a másodkörös hatásokat mérsékeltnek tekinti – mondja Eppich Győző, az OTP Bank makrogazdasági elemzője.
Az Egyesült Államokban csütörtökön adják ki a friss inflációs adatokat. A helyzet hasonló, mint Magyarországon. A várakozások szerint főként az energiaárak emelkedése miatt újra emelkedhetett az infláció az augusztusi csökkenés után, ami egyébként meglepetést okozott. Az emelkedő infláció és a maginfláció igazolni látszik, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen a Fed – meglepetésre – kitartott a korábbi kamatvárakozása mellett. A várakozások ellenére a Fed elmondása alapján idén egy, jövőre három, 2021-ben még egy kamatemelés lehet, ezzel 2021-ben 3,4 százalékosra emelkedne az amerikai alapkamat. A piac ennél jóval alacsonyabb kamatszinttel kalkulál, 2021-re körülbelül 2,8 százalékos irányadó rátát vár.
„A kereskedelmi háború eszkalálódása és a feltörekvő országok körüli növekvő kockázatok miatt többen arra számítottak, hogy a Fed a jövőben a júniusi előrejelzéséhez képest valamivel óvatosabb kamatpályát vár majd, de legalábbis a korábbinál visszafogottabb hangnemet üt meg – mondja Módos Dániel, az OTP makrogazdasági elemzője. – Ez azonban nem történt meg. A kamatdöntés óta eltelt időszakban az amerikai tőzsdék lefelé fordultak, és a tízéves amerikai állampapírhozamok is emelkedésnek indultak.”
A Fed közlése szerint az erős növekedés és a feszes munkaerőpiaci kondíciók indokolják a kamatemelést. Ráadásul a háttérben meghúzódhat az a motívum is, hogy a jegybank a következő válság bekövetkezéséig magasabb kamatszintet preferálna, hogy később, ha szükséges, legyen elegendő mozgástere. „Előretekintve az tudná lassabb kamatemelésre késztetni a Fedet – teszi hozzá Módos Dániel –, ha a kereskedelmi háború reálgazdasági hatásai a vártnál erősebben jelentkeznének, vagy az inflációs és a foglalkoztatottsági adatok hónapokon keresztül elmaradnának a várakozásoktól.”
