Magyar gazdaság

Készpénzét és ingatlanhitelét is növelte a lakosság

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 2018 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -3,4 százalékát tette ki a Magyar Nemzeti Bank hétfő reggel publikált pénzügyi számláinak adatai szerint. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 5,9 százaléka volt ugyanebben az időszakban. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP -2,6 százalékát, a külföld nettó finanszírozási képessége a GDP -1,4 százalékát érte el 2018 második negyedévével záruló elmúlt egy évben.

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2018 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a -3,4 százaléka, -1338 milliárd forint volt. 2018 második negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -1,5 százalékát, -150 milliárd forintot tette ki.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2018 második negyedévének végén a GDP 72,2 százaléka, 28743 milliárd forint volt.

Az adósságot a tranzakciók 376 milliárd forinttal, az átértékelődések pedig 322 milliárd forinttal növelték a tárgynegyedévben.

Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 72,2 százaléknál 2 százalékponttal magasabb, a GDP 74,2 százaléka volt – szerepel a jegybank kimutatásában.

Fotó: Vémi Zoltán

Az államháztartás nettó tartozása (23610 milliárd forint) a GDP 59,3 százalékát tette ki 2018 második negyedévének végén.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 18 milliárd forint volt 2018 második negyedévében.

A szektor pénzügyi eszközei közül egyedül az egyéb követelések terén mutatkozott érdemleges növekedés, döntően az adójellegű követelések tekintetében.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2018 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,9 százaléka, 2348 milliárd forint volt, 2018 második negyedévében pedig a negyedéves GDP 6,1 százalékát tette ki (633 milliárd forintot).

A háztartások pénzügyi eszközei közül ebben a negyedévben tranzakcióból eredően jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek, a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és kisebb mértékben a részvények és részesedések, a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb követelések, ugyanakkor a befektetési jegyek és a devizabetétek csökkentek.

Fotó: MNB

A devizabetétek állománya összességében nem csökkent, mert a forint árfolyamának gyengüléséből származó átértékelődési nyereség ellensúlyozta a tranzakciók hatását.

A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan számottevően bővült az ingatlanhitelek állománya, és a fogyasztási és egyéb hitelek állománya is növekedett.

Az egyéb pénzügyi vállalatoktól felvett hitelek esetében mind a fogyasztási, mind az ingatlanhitelek kisebb mértékben csökkentek. A hitelek tranzakcióinak hitelintézetek és egyéb pénzügyi vállalatok közötti megoszlására hatással volt, hogy az egyéb pénzügyi vállalatok háztartásokkal szembeni hiteleket adtak el a hitelintézeteknek (mintegy 25 milliárd forint értékben). A háztartások egyéb kötelezettségei kisebb mértékben növekedtek tranzakcióból adódóan.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége 2018 második negyedévével záruló egy évben a GDP -2,6 százaléka, -1019 milliárd forint, a második negyedévben a negyedéves GDP -1 százaléka (-101 milliárd forint) volt.

A külföld nettó finanszírozási képessége (azaz a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2018 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -1,4 százaléka (-540 milliárd forint), az második negyedévben a negyedéves GDP -3,8 százaléka (-389 milliárd forint) volt a jegybank adatai szerint.

nemzetgazdaság államadósság MNB pénzügyi számlák nettó finanszírozási igény
Kapcsolódó cikkek