Nagyobb lett a tavalyi GDP-növekedés

A GDP 4,1 százalékkal emelkedett 2017-ben – derült ki a kormány által benyújtott zárszámadásitörvény-javaslatból. A Pénzügyminisztérium szerint ez a kedvező adat a gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhető, amelyek érdemben segítették a bevételek jó irányú alakulását, a tavalyi évet a felelősségteljes gazdálkodás jellemezte. A költségvetés európai módszertannal mért hiánya 2,2 százalékot tett ki, míg Magyarország maastrichti adósságrátája 73,3 százalék volt.

Az előzetes adatok szerint 4 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése, amit most 4,1 százalékra javítottak – felelte a fő mutatókat vizsgálva a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A korrekcióra lehetett számítani, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a beruházási adatokat már felülvizsgálta, és nagymértékben felfelé módosította, ami a növekedést is feljebb tolta 0,1 százalékponttal. A költségvetési hiány előzetesen 1,9-2 százalék volt, ehhez képest a zárszámadás javaslatában 2,2 százalékos deficit szerepel. Virovácz Péter szerint azonban ez nem okoz problémát, ugyanis a költségvetésben eleve 2,4 százalékos hiánnyal számoltak, amihez képest a frissített adat 0,2 százalékponttal kedvezőbb lett. A maastrichti adósságráta azonban csökkent az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi, 73,6 százalékos közzétételéhez képest, 73,3 százalék lett a GDP arányában a zárszámadás tervezete szerint. A javulás valószínűleg annak köszönhető, hogy körön kívül elszámolható tételekkel csökkent az államadósság. Az ING Bank elemzője figyelmeztetett, az alacsonyabb adósságráta idén nagyobb feladatot adhat az ÁKK-nak: amennyiben az uniós források csak részben érkeznek be, a következő hónapokban úgy kellene finanszírozni az államot, hogy közben – az Alaptörvénynek megfelelően – az adósságráta is csökkenjen.

Személyi jövedelemadóból 127,5 milliárd forinttal, a járulékokból pedig 147,8 milliárd forinttal magasabb volt a bevétel az eredetileg tervezetthez képest – írja közleményében a Pénzügyminisztérium a zárszámadásra hivatkozva. A növekvő bérek és adócsökkentések nyomán több pénz maradt a családoknál, ami a fogyasztás 4,7 százalékos bővülésén is látható. A gazdaság fehérítése is sikeres volt, a katás adózók 30 százalékkal, a kivások pedig 65,7 százalékkal fizettek be a tervezettnél több adót az államkasszába. A kiadási oldalon a lakásépítési támogatásokra és a CSOK-ra többet költött a költségvetés, mint 2016-ban, előbbinél 25, míg utóbbinál 80 százalékkal emelkedett a ráfordítás összege. A tárca közleménye arra is kitért, hogy az uniós kiadások 2571,4 milliárd forintot tettek ki 2017-ben, amit a gazdaság felpörgetésére használtak fel.