Nagyot dobhat a GDP-n a lakosság pénze

A lakosság pénzügyi vagyonának hatékonyabb megmozgatása számos fontos és szükségszerű fejlesztésnek – például az innovációs beruházásoknak – lehet a forrása – mondta Nagy Márton. Az MNB alelnöke a túlzott készpénzállomány befektetésekbe csatornázását sürgette a HBLF konferenciáján.

Az innováció jövőbeni finanszírozásához nem kell a külföldhöz fordulni, EU-forrásokra várni, Magyarországon belül is meg lehet oldani a kérdést – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) konferenciáján. Négy év alatt 18-ról 42 ezermilliárd forintra nőtt a lakosság pénzügyi vagyona, ez forrást nyújthat az innováció finanszírozására, a teljes megtakarítás ugyanis csaknem annyi, mint Magyarország GDP-je. A vagyon fele azonban lakásokban áll, a helyzet aligha változik. De a pénzügyi vagyon is tetemes, ami több csatornán támogathatja a növekedést: az öngondoskodás kiegyensúlyozottabb fogyasztáshoz vezet, forrás lehet a cégeknek bankbetéteken keresztül vagy közvetlenül, sőt az állampapírok révén az államnak is. Nagy Márton kifejtette: a nettó pénzügyi vagyon szempontjából a 6 százalékos magyar megtakarítási rátánál csak a Baltikum tud jobbat felmutatni.

A magas megtakarítási szint a következő években is megmaradhat, ami kiemelten fontos az öngondoskodás és a gazdasági növekedés szempontjából, ám nem mindegy, hogy a pénzügyi tartalékok szerkezete hogy épül fel. Az elmúlt időszakban a készpénz és a látra szóló betétek állománya nőtt látványosan, míg a hosszú távú, kevésbé likvid megtakarítások lényegében nem emelkedtek.

A magyar készpénzállomány aránya a legmagasabb a régióban, mintegy 5700 milliárd forintot tartunk a párnacihákban. Nagy Márton szerint a fő kérdés az, hogy ki tudja ezt megmozdítani. Mi történik akkor, ha a lakosság befekteti az otthon tartott készpénzének a 40 százalékát, vagyis 2300 milliárd forintot? – tette fel a kérdést a jegybank alelnöke. Ha lakossági állampapírba tennék, a külföldi állampapír-állomány harmadára csökkenhetne, vagyis szinte teljesen önfinanszírozóvá válhatna Magyarország. A bankbetétek állományát 27 százalékkal emelheti ennyi pénz, ez a bankrendszert erősítené, de így a hitelezést is számottevően segítené. Ha az említett állomány tőzsdei befektetésbe érkezne, a Budapesti Értéktőzsde teljes kapitalizációja megnégyszereződne. Nagy Márton kifejtette: a lakossági állampapírok 80 százalékát bankokon keresztül veszik, ami költséges: az állam évi 20-30 milliárd forintot fizet a bankoknak jutalékként, az ügyfelek pedig 10-15 milliárd forint banki költséget. Az MNB alelnöke szerint az ingatlanalapok mögött a likvid állomány 50 százalék feletti – nincs ennyi bevonható ingatlan, így nem lakások vagy irodák, hanem ügyfélpénzek vannak az alapokban – ezek az instrumentumok valójában likviditási alapok. Az MNB alelnöke azt a kérdést is felvetette, hogy miért nincs olyan befektetési alap, amely lakossági állampapírokba fektetne.

A mesterséges intelligencia terén újíthat Magyarország

Jövő héten írhatjuk alá azt a megállapodást, amely a hazai fejlesztéseket segítheti a mesterséges intelligencia területén – mondta Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetője. Folyamatosan nő a beáramló működő tőke, a BMW nem véletlenül választotta Magyarországot, azonban kérdéses, hogy a gazdasági növekedés meddig maradhat 4 százalék körül. A magyar kkv-k innovációs problémája, hogy nincsenek mérnökök, akik a felsőoktatási intézményekkel egyeztethetnek a kutatás-fejlesztési kérdésekben.