Radikálisan átalakulhat a szakképzés

A visegrádi országokon belül Magyarországon a legalacsonyabb az exportban lévő hozzáadott érték, ugyanis a 90-es években megszűnt a magas hozzáadott értéket előállító, közepes méretű vállalkozások döntő része – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Nemzeti Befektetési Ügynökség konferenciáján. Ez két programmal orvosolható: az egyikkel elérhető, hogy a nagyvállalatok beszállítói magyarországi kkv-k legyenek, a másikkal pedig hogy az értékláncok minél nagyobb része jöjjön Magyarországra. György László hangsúlyozta: az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma segít a magyar cégeknek nemzetközi szereplővé érni és a hazai kezdeményezésű startupokat itthon tartani.

Nincs kizárva, hogy radikálisan átalakul a szak- és felnőttképzési rendszer, ezzel csökkenthető lesz a munkaerőhiány – mondta Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Az új rendszert a kereslet vezérelné, vagyis a cégek igényei alapján épülne fel. Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy míg az állam most a GDP 1,4 százalékát költi innovációra, addig az arány 2020-ra elérheti a 3 százalékot. Szigeti Ádám, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkára szerint ez azért lényeges, mert a versenyképes országokban GDP-arányosan jellemzően 3 százalék körüli az állami innovációs ráfordítások aránya. A magas hozzáadott értéket csak jól képzett munkaerő tudja előállítani, ezért elengedhetetlen az oktatás fejlesztése. Szigeti Ádám a munkaerőpiac jövőbeni helyzetével kapcsolatban hozzáfűzte: a következő 12 évben várhatóan megfeleződik az egyetemisták száma, a kevesebb munkaerő problémáját pedig a magasabb képzési színvonal és a robotizáció oldhatja meg.

Két ellentétes folyamat figyelhető meg Magyarországon: a népességcsökkenés és a digitalizáció – fejtette ki Rákossy Balázs. A következő 20-30 évben a hazai munkahelyek fele megszűnik, így olyan tömegek szabadulnak fel, amelyeket le kell majd kötni. Az államtitkár szerint célszerűbb lenne az iskolákban jól megtanítani a gyerekeket angolul, mint két-három nyelvet részlegesen megtanítani nekik. Pölöskey Gáborné szerint sokkal többen lennének a munkaerőpiacon, ha fejlesztenék a bölcsődei és óvodai ellátást. A helyettes államtitkár két, akár hamarosan napvilágra kerülő programról is beszélt: radikálisan csökkenne az OKJ-s képzések száma – a mostani 750 körüliről 150 körülire –, és hamarosan beindulna a betanított digitális munkások képzése. György László szerint a munkaerőhiány rövid távon elsősorban béremeléssel kezelhető. A közfoglalkoztatottak, a nők, a nyugdíjasok és a külföldről hazatérők összesen félmilliós munkaerő-tartalékot képezhetnek. A gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár bejelentette: már dolgoznak azon a programon, amellyel a lemaradott térségekből a hiánnyal küzdő területekre csatornáznák át a munkaerőt.

A négy százalék feletti növekedés jelentené a sikert

A konferencián a négy kormányzati vezetőtől azt kérdezték, hogy milyen cél elérésével lennének elégedettek a következő négy évben. Pölöskei Gáborné a képzettség nélküli iskolaelhagyók nullára csökkenését értékelné sikernek, míg Rákossy Balázs a stabil makrogazdasági környezetet és a 4 százalék feletti éves növekedést említette. Szigeti Ádám szerint a kutatók létszámának 65 ezer főre növelése jelezné számára azt, hogy a munkája eredményes. György László a bérek és a hozzáadott érték emelkedését jelölte meg.