Az új módszertannak köszönhetően ismét az Egyesült Államok lett a világ legversenyképesebb gazdasága – 2008 után először végzett az élen a vizsgált 140 ország között. A Világgazdasági Fórum (WEF) alkalmazkodott a változó világhoz, új Globális Versenyképességi Indexe összeállításában az iparosodási mutatók helyett azokra a tényezőkre koncentrált, amelyek elősegítik a negyedik ipari forradalmat, vagyis a digitális technológia felemelkedését.
Az index továbbra is 12 pillér 98 mutatószámát veti össze, és az Egyesült Államok a lehetséges 100 pontból 85,6-et szerzett, elsősorban az üzleti dinamikának, a munkaerőpiacnak és a fejlett pénzügyi rendszerének köszönhetően. A davosi fórumot is szervező WEF azonban figyelmeztetett az amerikai gazdaság fejlődését visszafogó tényezőkre is:
a fokozódó szociális problémákra, a romló biztonságra, az információs technológia alkalmazásának hiányosságaira és a korrupcióra.
A jelentés szerint az Egyesült Államok az egészségügy területén is elmarad a legtöbb fejlett gazdaságtól, a 78,7 év várható élettartam például három évvel rövidebb ezen országcsoport és másfél évvel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagjainak átlagánál. Azt pedig a jelentés szerint még korai megítélni, miképpen módosítja majd Donald Trump kereskedelempolitikája az ország versenyképességét. A svájci székhelyű szervezet azonban arra számít, hogy negatív hatása lesz, ha folytatódnak a Kínával és más országokkal kialakult kereskedelmi feszültségek.
„A nyitott gazdaságok mindig versenyképesebbek” – írta a Reutersnek e-mailben Saadia Zahidi, a WEF ügyvezető igazgatója.
A legversenyképesebb országok rangsorában az Egyesült Államokat Szingapúr, Németország, Svájc és Japán követi. Nagy-Britannia a nyolcadik lett, Kína a feltörekvő piacok között a legjobb, 28. helyen végzett 72,6 ponttal, Oroszország pedig a 43. lett 65,6 ponttal. A feltörekvők közül más ország nem került be a legjobb 50 közé.
Washington kereskedelmi tárgyalásokat kezd partnereivel
Az amerikai kormányzat formálisan is értesítette a kongresszust, hogy kétoldalú kereskedelmi egyezményt készül kötni az Európai Unióval, Nagy-Britanniával és Japánnal; az adminisztrációt törvény kötelezi arra, hogy ezt a párbeszéd megkezdése előtt legalább 30 nappal megtegye. Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója közleményében a krónikus amerikai kereskedelmi hiány és az amerikai exportőrök előtt tornyosuló akadályok megszüntetését nevezte a megállapodások céljának. Az Egyesült Államoknak az Európai Unióval szemben 101 milliárd, Japánnal szemben 55,5 milliárd dolláros deficitje volt tavaly az áruk és szolgáltatások forgalmában. A kereskedelmi tárgyalások megkezdéséről Donald Trump amerikai elnök már korábban megállapodott Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, illetve Abe Sindzó japán kormányfővel, Nagy-Britanniával pedig a Brexit után lesz erre lehetőség.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
