A jelenleginél több feladat ellátására alkalmasak a minisztériumok
A minisztériumok központi tevékenységét az állam tudná a legjobban ellátni, ehelyett harminc éve az a jellemző, hogy kutatóintézetek vagy tanácsadó cégek végzik el ezeket a munkákat – mondta a Világgazdaság kérdésére Pogátsa Zoltán közgazdász. Elsősorban azért lenne érdemes ezeket a tevékenységeket állami kézben tartani, mert az intézményi kultúra és memória sokkal alkalmasabb egy minisztériumban ezek végzéséhez, mint egy magánvállalatnál. A Nyugat-magyarországi Egyetem docense hozzátette: vannak olyan területek, amelyeknek a kiszervezése ténylegesen előrelépést jelenthetne, de ezek inkább olyan támogató feladatkörök, mint a könyvelés vagy a takarítás.
A digitalizáció segítségével könnyebb lehet vállalkozást indítani és a céges ügyeket intézni – fejtette ki Pogátsa Zoltán. A kisebb bürokrácia is jó hatással lehet a versenyképességre, nemcsak a cégeknek, hanem az állampolgároknak is időt spórolhat, ami az általános közérzetre is jó hatással lehet. A közgazdász azonban azt hangsúlyozta, hogy a versenyképesség szempontjából a közszféra rendbetételénél sokkal fontosabb az oktatás javítására, a kedvező adórendszer kialakítására és a technológiaalapú gazdaságra koncentrálni.
A jelenlegi ad hoc változások helyett a közszféra átfogó átvilágítására lenne szükség, ami feltárná a hiányosságokat – magyarázta a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója. A skandináv országokkal összevetve nemhogy túl magas, hanem kifejezetten alacsonyabb a köztisztviselők aránya, igaz, a jelenlegi eloszlásuk nem felel meg az igényeknek: míg egyes területek kapacitáshiánnyal küzdenek, addig máshol munkaerőtöbblet halmozódik fel, ezért nem leépíteni, hanem átcsoportosítani kellene. Pogátsa Zoltán hangsúlyozta: nem a mostani helyzethez kell igazítani a jövőbeni struktúrát, hanem az e-közigazgatás igényeihez alakítani.
A versenyképességi tervek között is szerepel a közigazgatás rendbetétele, a Magyar Nemzeti Bank szerint három célt érdemes elérni: az adóbevallással töltött órák csökkentését, a rejtett gazdaság mérséklését és az e-kormányzás szintjének emelését. A célok eléréséhez javaslatokat is megfogalmaztak a jegybanki szakértők: az online ügyintézés arányának növelését, a digitális közigazgatás kiépítését, amelyben az adatbázisokat összekötik, így az információáramlás hatékonyságát növelik. Az adóbevallás leegyszerűsítése is a tervek között szerepel, illetve az online pénztárgépek és az EKÁER rendszerét más területeken is alkalmazhatnák az MNB pontjainak elfogadásával.
