Bár hajszálpontos adatok a szakemberek szerint nincsenek a pulykafogyasztásról, a trendek jól körülhatárolhatók. A 2004–2008 közötti időszakban a világ élvonalába tartozott Magyarország:
az egy főre jutó éves átlagos 6,5 kilogrammos fogyasztással az USA és Izrael után Magyarország a világ harmadik legnagyobb pulykafogyasztó nemzete volt. Azóta viszont már kevesebb pulyka fogy itthon, fejenként és évente 4-4,5 kilogramm, ami az uniós átlagnak megfelelő
– mondta el Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. A piac koncentrációja mellett a termelt mennyiség is folyamatosan csökken: a tíz évvel ezelőttihez képest 30 ezer tonnával, 100 ezer tonnára. A szakmai szervezet vezetője szerint az ágazat helyzete így is stabil, és ha a tavalyi nem is volt kiemelkedő év, ezek a fogyasztási adatok azt mutatják, hogy a magyarok továbbra is szeretik a pulykát.
Az aranyévek végéről beszélt Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az Európai Unión belül átalakult a pulykatermelés szerkezete. A közösség tagországaiban a mennyiség stagnál, a hagyományosan legnagyobb termelőnek számító Németországban és Franciaországban csökken, Olaszország és Spanyolország, valamint Lengyelország nagy ütemben fejlődik. Leginkább az utóbbi tört előre:
évi több mint 450 ezer tonna pulykahúst állít elő, ezzel hat év alatt az unió legnagyobb pulykatermelőjévé vált.
A magyar pozíciók megtartásához, a hazai fogyasztás növeléséhez és az ágazat versenyképességének erősítéséhez azonban továbbra is szükség van gazdaságösztönző lépésekre, mint például a beruházások és fejlesztések támogatása.
Az eddigiekben ebben a kérdésben a legfontosabb tényező a megvalósult áfacsökkentés volt, de ahhoz, hogy kihasználhassuk a pulykahús előtt álló ígéretes lehetőségeket, további lépésekre van szükség
– hangzott el a konferencián.
Ez a fogyasztásnövekedési potenciál annak köszönhető, hogy a fejlett országokban a fél évszázada még karácsonyi ünnepi eledelként kezelt pulykahús magas biológiai értékű népélelmezési cikké vált. Fogyasztása része az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a legkedvezőbb fehérje-, zsír-, szénhidrát- és energiaértékekkel rendelkező hústípus – mondta el Shenker-Horváth Kinga dietetikus.
Javult a baromfihús külkereskedelmi mérlege
A KSH adatai szerint Magyarország baromfihúsimportja 2 százalékkal, 46 ezer tonnára csökkent 2018. január–augusztus között az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz viszonyítva – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A csirkehús behozatala 1 százalékkal, 31 ezer tonnára csökkent, míg a pulykahúsé 12 százalékkal, csaknem 4 ezer tonnára emelkedett. Eközben a baromfihúsexport 20 százalékkal, 139 ezer tonnára nőtt. A csirkehús 68 ezer tonnás kivitele kismértékű, míg a pulykahús 24 ezer tonnára bővülő exportja nagyobb, 6 százalékos növekedés. | VG
A teljes cikk a világgazdaság hétfői számában olvasható
