Bírják a stresszt a magyar bankok
A feltörekvő piacok, így Magyarország is állta a sarat a növekvő kamatkörnyezet miatti tőkekivonások idején – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. A bankok eredménye 2018 első felében 18 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban az értékvesztés-leírások csökkenésének tudható be. A stressztesztek azt mutatják, hogy kevés banknál okozna problémát egy sokk, a bankrendszer jövedelmezősége fennmaradhat turbulencia esetén is.
Az egyik strukturális problémát, a hosszú futamidejű vállalati hitelek körében alacsony szintű rögzített kamatokat a Növekedési hitelprogram fix rendezheti, amelynek a napokban jelenhetnek meg a részletei. A meglévő jelzáloghitel-állományban igen magas, 60 százalékos az egy évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsönök aránya, ami elsősorban a forintosított devizahitelekből maradt magas állománynak tudható be. Bár ez fokozatosan csökken, középtávon veszélyforrásként jelenik meg. Nagy Tamás örömtelinek nevezte, hogy az újonnan felvett kölcsönök szerkezete egészséges, a jelzáloghiteleknél folyamatosan emelkedik a rögzített kamatperiódusú termékek aránya. A fővárosi lakásárak enyhén túlfűtöttek, míg az országos statisztika továbbra is alulárazást mutat. A Világgazdaság kérdésére az MNB főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy nem lenne hatékony a hitelfedezeti mutató (HFM) szigorítása, ugyanis Budapesten magas a készpénzből vásárlók aránya, és a HFM eloszlása azt mutatja, nincs szükség beavatkozásra.
