Döntés kérdése a budapesti reptér jövője

Nincs társadalmi konszenzus abban a kérdésben, hogy szeretjük-e a városi repteret, vagy sem – egyebek mellett erről is beszélt a HungaroControl vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen. Szepessy Kornél szerint a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér nehéz helyzetben van ebből a szempontból, mert mindkét futópályája Budapest belvárosa felé mutat, emiatt a le- és a felszállásokat a fővárosban is érzékelik. „Ezt vagy elviseljük, mint Amszterdam esetében a hollandok, vagy nem viseljük el, erre pedig a svéd nagyvárosok modellje lehet a példa” – jegyezte meg. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a budapesti reptéren augusztus közepétől – egy uniós szabályozás miatt – új indulási eljárásokat léptettek életbe. Ennek következményei több kerületben tízezreket érintenek: az elstartoló járatok száz méterekkel kerültek közelebb hozzájuk. A vezérigazgató kiemelte, hogy az érintett települések és kerületek vezetőivel folyamatosan egyeztetnek a témában. Hozzátette, hogy az úgynevezett mély alvásos időszakban, tehát éjfél és öt óra között változatlanul legfeljebb hat darab légi mozgást lehet tervezni a reptereken.

Szepessy Kornél azt is elmondta, hogy a magyar légtér soha nem látott kihasználtságot mutat idén, a tavalyi 9,9 százalékos bővülés után 2018-ban 11 százalékkal nőhet a forgalom: ebben az évben egymilliónál is több mozgásszámot regisztrálhatnak Magyarország felett és a HungaroControl által felügyelt koszovói légtérben együttesen. Az átrepülő gépek száma a várakozások szerint eléri a 800 ezret, a budapesti reptéren mintegy százezer gép fordulhat meg. „A csúcsszezon kitolódott áprilistól októberig, mindez emberfeletti teljesítményt követel meg a légi irányítástól” – mondta. A magyar magas légtér intenzitását jól mutatja, hogy az Eurocontrol friss besorolása szerint az észak-nyugati és a Budapesthez kapcsolódó szektorok London felett tapasztalható mozgást generálnak, ezzel pedig bekerültek a legkomplexebb légterek közé Európában. A forgalomnövekedésnek alapvetően három oka van: a kapacitási problémákkal küszködő karlsruhei ANSP mentesítése, az oroszországi desztináció rendkívüli felpörgése és a Ryanair új krakkói elosztófejének a telepítése.

Drónszabályozás kellene

A HungaroControl vezérigazgatója külön kitért a dróntechnológiára, szerinte

a szemünk láttára születik egy új nagyiparág. Az előrejelzések azt mutatják, hogy 2020-ban már nyolcmillió árucikket szállítanak ki drónokkal, 2025-re a drónalapú szolgáltatások értéke világviszonylatban 127 milliárd dollár lesz, a drónrepülések száma eléri a napi tízmilliót. Ez Magyarországon 27 ezer repülést jelentene (ma ugyanezt négyezer környékén mérik) naponta, és 72 milliárd forintos éves piacot teremtene. „Egyre többen készülnek itthon is belépni erre a területre, óriási szükség volna a kormányzati szintű beavatkozásra. Ez hamarosan megtörténhet, ahogy

a jogi szabályozás is készül” – mondta Szepessy Kornél.

Várhatóan csütörtökig tart a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren a második futópálya (13L/31R) őszi karbantartása – a repülőtéri futópálya betonkockái közötti dilatációs hézag tömítéseit cserélik, kijavítják a betonon talált kisebb repedéseket, s a pályáról eltávolítják a leszállási zónában a ráégett guminyomokat, majd újrafestik a középvonali és egyéb jelzéseket.