Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”.
A kormany.hu-n közzétett megállapodásban az olvasható:
Tarlós István elfogadta azt a felkérést, hogy induljon az őt korábban is jelölő politikai szövetség főpolgármester-jelöltjeként a jövő őszi önkormányzati választáson.
Új szerepet kap a miniszterelnök és a főpolgármester
A dokumentum szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva,
határozatlan időre megalakul és megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke.
A testület létrehozásáról a nap folyamán született kormányrendelet. E fórum hatáskörébe tartoznak a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások, ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés, a testületet „Tarlós István főpolgármestersége idején a most létrehozott struktúrájában és jelenlegi kompetenciái mellett tovább működtetik”.
A megállapodás része, hogy a kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki és elfogadja a főváros 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, amellyel kapcsolatban a főpolgármestert vétójog illeti meg.
Az előkészítés során a felek közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával lezajló, a közösségi tervezés előnyeire épülő párbeszédfolyamatot.
A dokumentum arra is kitér:
a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító „metróalap” létrehozásáról, hogy elkerüljék a „fedezethiányos helyzeteket”.
Budapest nélkül nem döntenek Budapestről
Egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak.
Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták: ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását. A felek „az ezekre vonatkozó törvényi szabályozást megfelelőnek tartják”.
Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és –elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét.
A dokumentumban az áll: a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy 2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját. Emellett a kormány felülvizsgálja Budapest önálló árvízi védekezésének „realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével”.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs/MTI
A közműszolgáltatók a főváros tulajdonában maradnak
Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost.
Megszűnhet a Budapesti Közlekedési Központ
Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és „megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét”.
Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig
egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t.
A dokumentumban az áll: a miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.
Gulyás: erősödik a főpolgármester szerepe a budapesti fejlesztésekben
Erősíti a főpolgármester és a fővárosi önkormányzat szerepét a budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben a szombaton megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – mondta a megalakulást követő sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Fotó: MTI/Mónus Márton
Gulyás Gergely hangsúlyozta:
a miniszterelnök elnökletével és a főpolgármester társelnökségével egy-két havonta összeülő tízfős, a kormány és a főváros által delegált tagokból álló testület minden esetben konszenzussal hozza majd meg döntéseit a legfontosabb kérdésekről.
Beszámolt arról is, hogy a testület az alakuló ülésén a többi között a HÉV-fejlesztésekkel kapcsolatban hozott döntéseket.
Ezermilliárdot hoz a fővárosnak a megállapodás
Körülbelül ezermilliárd forintot jelent Budapestnek az Orbán Viktor miniszterelnökkel szombaton aláírt – a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló – megállapodás, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) létrehozása is – mondta Tarlós István főpolgármester a testület megalakulását követő budapesti sajtótájékoztatón.
A főpolgármester hangsúlyozta: innentől kezdve közös eredményként jelenek meg a budapesti fejlesztési projektek, és nem az lesz a lényeg, hogy mi állami és mi fővárosi eredmény. Sokkal biztosabbá válnak a projektek finanszírozásának feltételei – tette hozzá.
A főpolgármester közölte: szombaton elfogadták az FKT ügyrendjét és egy projektlistát is, amelynek végleges preferenciasorrendjét a későbbiekben határozzák meg.
