A konkrét lépések ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy ténylegesen elérhető-e a fél százalékpontos GDP-növekedési javulás – kommentálta a Világgazdaság kérésére a versenyképességi csomag bejelentését Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Van tere a versenyképesség javításának, így elképzelhető, hogy az intézkedések hatásosak lehetnek, azonban biztosat csak a javaslatok ismeretében lehet mondani – tette hozzá a szakértő.
Hasonló véleményen van Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője, aki lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy fontos feladat az üzleti környezet javítása – például az adminisztráció csökkentésével – és a magasabb hozzáadott érték felé történő elmozdulás.
A célok elérésében az innovációnak és az oktatásnak lehet kiemelt szerepe.
Regős Gábor hozzáfűzte: lesznek költségvetési hatások, de konkrét számokat csak az intézkedések ismeretében lehet mondani, azonban az adminisztratív változások elsősorban nem pénzhez köthetők.
Fotó: MTI/Komka Péter
A szerdai kormányülésen tárgyalhatják a Nemzeti Versenyképességi Tanács által hétfőn elfogadott Versenyképes Magyarország programot. A javaslatcsomag hat témakörben, harminc programponttal javítana Magyarország versenyképességén. Ha a javaslatot elfogadja a kormány, akkor adóreform, a foglalkoztatás további bővítése, a vállalatok – kiemelt figyelemmel a kis- és középvállalkozásokra – fejlesztése, a átalakítása jöhet, illetve az egészségügyi és oktatási fejlesztésekre is sor kerülhet.
A konvergenciaprogram már korábban is 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel számolt 2019-re, ami lényegesen magasabb, mint az elemzők vagy akár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi középtávú becslése mennyire számolt előre a versenyképességet javító intézkedésekkel, azonban december közepén a tárca kiadhatja a konvergenciaprogram szokásos, éves felülvizsgálatát, amelyben a javaslatok élénkítő hatásával is kalkulálhatnak majd a PM közgazdászai. Érdemes hozzátenni, hogy az idei, vártnál magasabb GDP-növekedés is hatással lehet a jövő évi bővülésre, egyrészt a konjunktúra csúcsa tovább tarthat, mint azt korábban gondolták, másrészt a tavaszi prognózishoz képest magasabb bázissal kell kalkulálni.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
