Összeérik a versenyképességi javaslatcsomag
Hétfőn megkezdődik a versenyképességi programcsomag végső változatának összefésülése a Versenyképességi Tanácsban – mondta a Világgazdaságnak Bársony Farkas, a tanács tagja. A szakember szerint az, hogy a vártnál sokkal több helyről érkeztek ötletek, javaslatok, kiérleltebb programalkotást tesz lehetővé, ezért megéri a kis csúszás a tervezetthez képest.
A Versenyképességi Tanács (VT) tagjai a közelmúltban kapták meg azt a bővebb szakmai anyagot, amely a versenyképességi javaslatcsomag alapját képezheti. Ebben a következő évek, a 2030-ig terjedő időszak fejlesztési irányait fogalmazták meg – mondta el a Világgazdaságnak Bársony Farkas, a tanács tagja. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke szerint a tanács hétfőn már az ütemezésről is egyeztetni fog a kormányzati képviselőkkel.
Mint ismert, a kormányzat felhívására a választásokat követően több szervezet – az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is – saját versenyképességi javaslatcsomagot készített, de emellett a piaci szereplők is megírták javaslataikat – így az AmCham is letette az asztalra a saját, Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért című dokumentumát. Bársony Farkas szerint jó hír is meg rossz hír is, hogy az előzetesen vártnál sokkal több jó anyag készült. „Így most nagyobb munkát kell végeznünk, de ennek nyomán egy mélyebb, jobban szintetizált, alaposabb javaslatcsomag készülhet.”
A VT munkája két évvel ezelőtt a legsürgősebb, rövid távon érezhető javulást hozó intézkedések megfogalmazásával kezdődött, ennek köszönhetően például számos bürokráciacsökkentő lépés valósult meg. Az intézkedések révén az ország ma már versenyképesebb, a növekedés tartós, a felzárkózás az EU átlagához folyamatos, ám az ütem gyorsítására és tartósságának biztosítására van szükség – emlékeztetett Bársony Farkas. A mostani munka nagyobb feladat, hiszen egy egységes, Magyarország hosszú távú versenyképességének javítását célzó megoldási javaslatcsomagot kell letenniük az asztalra.
A prioritásokat úgy kell meghatározni, hogy az azokban lefektetett célok mindenkor az adott helyzethez igazíthatók legyenek, épp ezért tartja fontosnak az AmCham elnöke, hogy a kiemelt célok között szerepel a nemzetközi kitekintés, a világban fellelhető jó gyakorlatok, növekedési sztorik adoptálásának elősegítése és az is, hogy folyamatos legyen a visszamérés. Például a 2016-os bérmegállapodással Magyarország az adóelvonás terén a régió szintjére került, ám a környező államok sem statikusan állnak a versenyképességhez, ezért további, folyamatos intézkedésekre lesz szükség. Az új versenyképességi programcsomag nagy erényének tartja Bársony Farkas, hogy abban – a vállalati tervezéshez hasonlóan – jelzik majd az elérhető versenyképességi hatást és ráfordításokat, valamint dátumokat is tartalmaz majd a megvalósítás ütemezhetősége érdekében.
Versenyképességi prioritások
· állami kiadások csökkentése
· beruházások növelése
· kiszámítható beruházási környezet
· munkaerő-tartalékok kiaknázása
· növekedési sztorik implementálása
