Sok kérdésre választ ad Paks II.
Elérhető árú villamos energia, ellátásbiztonság, rendszerstabilitás, klímavédelem, az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, a vezetékes energiahordozók importjától való függés csökkenése, korszerű, kiemelkedően biztonságos technológia – ezek azok az össztársadalmi előnyök, amelyekért meg kell valósítani a Paks II. projektet Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár szerint. Úgy látja, komoly villamos energetikai nehézségekkel néz szembe Európa, és sok olyan, ötven évnél idősebb szénerőmű szolgálja ki az igényeket, amelyek a következő 15 évben le fognak állni, súlyos kapacitáshiányt eredményezve. Ezeknek az erőműveknek azért kell leállniuk, mert elavultak, nem hatékonyak, és nem felelnek meg a klímapolitikai kritériumoknak.
A kapacitáshiány kialakulásának jelei a villamos energia tőzsdei árán is jól látszanak: míg 2017-ben nagyjából 31, idén már 49 euró per megawattóra körül mozgott az átlagár, ehhez hozzájárul a szén-dioxid-kvóta drágulása is. Az államtitkár elmondása szerint ettől a jelentős, árfelverő tényezőtől meg lehet szabadulni az atomerőművek alkalmazásával, mivel így nincs szén-dioxid-kibocsátás. Paks II. évente 19 terrawattórányi energiát állít majd elő, és nagyjából 17 millió tonna szén-dioxidot lehet megspórolni azzal, hogy atomerőmű termeli ezt az energiát károsanyag-kibocsátás nélkül. Ennek óriási mértékét mutatja, hogy Magyarország erdei évente hatmillió tonna szén-dioxidot képesek elnyelni. Ha nem épülne Paks II., akkor Paks I. kifutása után fosszilis energiahordozó használatára kellene áttérni, ami nagyjából 36 százalékkal növelné meg Magyarország szén-dioxid-kibocsátását.
Paks II. megépülésével azonban még nincs lefedve az ország energiaszükséglete. Most az látszik, hogy 2040-re az új atomerőmű évente 19 terrawattórányi energiát fog termelni, a naperőművek
3 terrawattórát állítanak majd elő, és még kérdéses, honnan szerzi be az ország a még szükséges 28 terrawattórányi energiát. Az államtitkár tájékoztatása szerint lefolytatták az összes szükséges konzultációt Paks II. ügyében az Európai Bizottsággal, amely szerint megtérül majd a beruházás, az éves hozam 6,79–7,9 százalék között mozoghat.
