Tavaly a fővárosiak életkilátásai voltak jobbak
Míg a magyarországi háztartások 2017-ben havonta átlagosan 4 és fél ezer forintot fordítottak egészségügyi kiadásokra, a budapestiek több mint hatezer forintot, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapestről készült kiadványa szerint.
A hazai kórházi ágyak 26 százaléka Budapesten van, ezekben jóval több egynapos kórházi ellátásra került sor, mint az egyéb megyékben.
Budapesten ezer lakosból 45, a többi megyében átlagosan 28 beteg kapott ilyen ellátást. Egynapos sebészeti műtét 2017-ben országosan mintegy 260 ezer volt, 2018-ban már 300 ezer, de ez még mindig csak az összes műtét ötöde.
A budapesti járóbeteg-ellátás igénybevétele, leterheltsége is jóval nagyobb, mint a többi megyéé. Ezt mutatják a részadatok is: a fővárosban például egy lakosra 70 beavatkozás jutott, míg a megyékben 33, az egy lakosra jutó szakorvosi munkaórák száma pedig 3,5 volt, szemben a megyei 1,6 órával.
A fővárosban élőknek az átlagosnál jobbak az életkilátásaik – mutatta ki a KSH. 2017-ben a nők egy évvel, a férfiak pedig két évvel hosszabb életre számíthattak, mint az országos átlag.
Budapesten az élve születések száma 2014 óta, a halálozásoké 2008 óta, a népesség természetes fogyása pedig 2007 óta alacsonyabb a hazai átlagnál. Tíz budapesti család közül hatban él gyermek.
Budapesten ezer lakosra 8,8 élve születés jut, az országos átlag pedig 9,4 gyerek.
A fővárosiak havi 115 ezer forintra rúgó fogyasztási kiadásaiból valamivel több, mint tízezer forint jutott 2017-ben kultúrára és szórakozásra, míg az országos átlag hétezer forint körül alakult.
Az elemzés szerint a fővárosi kutatóbázisok 2,2-szer nagyobb összeget fordíthatnak kutatásra, mint a megyei laborok. A budapesti kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 2,1 százalékát tették ki, a vidékieké ennek csupán a harmadát, 0,7 százalékot.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
