Maduro tervei inkább mélyítik a válságot

Nem vártak világrengető terveket a közgazdászok Nicolás Madurótól, bár a venezuelai elnök korábban azt mondta, ambiciózus gazdasági intézkedésekről számol majd be hétfői beszédében. Nem is csalódtak, hiszen Maduro nem ígért többet, mint a minimálbér újabb emelését, a vállalatvezetőkkel való konzultációt és a venezuelai kriptovaluta, a petro szélesebb körű elterjesztését. „Továbbra sem utal arra semmi, hogy Venezuela kilábalhat a mély válságból” – idézi a caracasi Ecoanalítica igazgatóját, Asdrubal Oliverost a Reuters.

A minimálbért 300 százalékkal havi 18 ezer bolívárra emelik, és a rendelet már a héten életbe lép, jóllehet a mindennapokban nem sokkal könnyítheti meg a lakosság életét. Ez az összeg ugyanis mindössze egy doboz tojásra és egy kiló marhahúsra elég. Ráadásul a dél-amerikai országban tapasztalható élelmiszerhiány mellett egyáltalán nem biztos, hogy ezeket a termékeket be is tudják szerezni a helyiek.

Maduro kijelentette, hogy újabb hatéves elnöki ciklusa alatt személyesen vállal felelősséget a kulcsfontosságú olajipar felvirágoztatásáért. Az olajtermelés az 1998-ban regisztrált napi 3,4 millió hordós szintről Hugo Chávez elnöksége idején napi egymillió hordóra esett vissza, azaz Madurónak több mint háromszorosára kellene növelnie a termelést célja eléréséhez.

A venezuelai olajipart ráadásul amerikai szankciók is fenyegetik. A TheWall Street Journal fehér házi informátorára hivatkozva azt írja, hogy Washington a Venezuelából importált olaj mennyiségének csökkentését fontolgatja. Korábban is terveztek már hasonlót, ám humanitárius okokra hivatkozva elvetették a drasztikusabb intézkedéseket. Maduro múlt heti második elnöki beiktatása azonban nemzetközi tiltakozáshullámot váltott ki, és már „az Egyesült Államok sem akar a határon egyensúlyozni, ezúttal minden eszközét latba kell vetnie” – idézi a lap a fehér házi tisztviselőt.

Maduro szerint a nemzetközi szankciók 2018-ban legalább húszmilliárd dolláros veszteséget okoztak Venezuelának. Jorge Arreaza külügyminiszter pedig több latin-amerikai ország – Argentína, Brazília, Kanada, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Panama, Paraguay és Peru – kormányát is azzal vádolta meg, hogy kísérletet tettek a venezuelai belpolitikai helyzet destabilizálására. Maduro az újévkor beiktatott brazil elnököt, Jair Bolsonarót egyenesen a modern kor Hitlerének nevezte.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható