A Donald Trump által a kínai termékekre kivetett vámok és a pekingi ellenintézkedések 2018-ban sok milliárd dollárnyi veszteséget okoztak a két ország gazdaságának. A legsúlyosabb károkat a mezőgazdaság szenvedte el, de érzékenyen érintették az intézkedések az autóipart és a technológiai ágazatot is. Csupán az amerikai szójára, kukoricára, búzára és cirokra kivetett pótvámok 2,9 milliárdjába kerültek külön-külön mindkét országnak Wally Tyner, a Purdue Egyetem agrárközgazdásza szerint. A Bank of America Merrill Lynch úgy becsüli, hogy az S&P 500 hatszázalékos gyengüléséért is a vámháború a felelős, a kínai tőzsdepiacon jelen lévő cégek pedig összességében 2 ezermilliárd dollárt veszítettek értékükből emiatt.
A JPMorgan, a Bank of America Merrill Lynch és a Goldman Sachs is egyetért abban, hogy az amerikai gazdaság le fog lassulni 2019 második felére, és a kilátásokat csak tovább rontja majd a vámháború. A Wall Street Journal által megkérdezett közgazdászok 47 százaléka is ebben látja az amerikai gazdaságot fenyegető legnagyobb veszélyt, míg a pénzügyi piacokon keletkező zavarokat 20, a befektetések visszaesését 13, az irányadó kamatláb emelését pedig csak 7 százalékuk teszi az első helyre. (Nem mellesleg a vámokkal eddig nem sikerült elérni Trump elsődleges célját sem, az évi több mint 500 milliárd dollárnyi kínai külkereskedelmi többlet eltüntetését. Ellenkezőleg, az áruforgalomban az év első tíz hónapjában az amerikai deficit elérte a 344,5 milliárd dollárt, miközben a washingtoni statisztikai hivatal adatai szerint ez az összeg 2017 végére 375,6 milliárdot tett ki.)
Fotó: AFP
Trump hétvégi Twitter-bejegyzése szerint ugyan jó esély van a megállapodásra , ám ha ez kútba esik, és az elnök beváltja a fenyegetését, azzal a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslése szerint a kínai akár 1,4 százalékponttal is visszaeshet, míg a növekedés jövőre elérheti a 6,4 százalékot, amennyiben sikerül lezárni a vámháborút. Az Egyesült Államokban a költségek áthárításával az 0,9 százalékkal nőhet, ami újabb 50 bázispontos kamatemelésre késztetheti a Fedet, és ez mintegy 2 százalékkal erősítheti a dollárt.
A költségek növekedése visszafoghatja a befektetéseket és a fogyasztást, ami lassítja az amerikai GDP növekedését.
Ennek a jelei már látszódnak is: a GDP éves szinten még 4,2 százalékkal nőtt 2018 második negyedévében, de a harmadikban már visszaesett 3,5 százalékra, a negyedikben pedig az atlantai Fed becslése szerint csak 2,8 százalékos lesz. A Moody’s Analytics pedig 2019-re 2,9, 2020-ra pedig csak 0,9 százalékos növekedést vár. Az átlag amerikai egyelőre nem érzi a pénztárcáján a vámok hatását, a vállalatoknak azonban egyre nagyobb része panaszkodik a nyomásra, és a kereskedelmi háború hatása már érződik a profitjelentésekben is.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
