Nem valószínű, hogy lép a jegybank

Az éves alapon mért decemberi infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusával megegyező, 2,7 százalékos volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett novemberhez képest, és 2017 utolsó hónapjánál 2,8 százalékkal nagyobb drágulást jelez, ami azt jelenti, hogy a fő mutatónál magasabb lett az alapfolyamatokat megfogó indikátor. Az éves átlagos drágulás 2,8 százalék volt tavaly.

Az adószűrt maginfláció 2,9 százalékra emelkedett az előző havi 2,7 százalékról – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétételéből. Az alapmutató azért lényeges, mert a decemberi Inflációs jelentésben a jegybanki szakértők nagyobb hangsúlyt fektettek az adószűrt maginflációra, mivel ez az indikátor a legalkalmasabb az alapfolyamatok szemléltetésére. A decemberi kamatdöntés után kiadott közleményben kiemelt szerepet kapott az alábbi mondat:

A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztói árindex 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése.

Ez arra utal, hogy továbbra is az első számú tényező a fő mutató, amely a 3 százalékos cél alatt alakult, vagyis egyelőre nem valószínű, hogy szigorításba kezdene a jegybank.

„Egy hajszállal a várakozásaink felett alakult a fogyasztói árindex” – értékelte lapunknak az adatokat Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki korábban 2,6 százalékos drágulást vetített előre. Mint mondta, az olajárra vonatkozó előrejelzésük megvalósult, az élelmiszerek azonban valamivel jobban drágultak a vártnál. Az üzemanyagártól tisztított adatok a pénzromlás ütemének fokozódását jelzik. Török Zoltán szerint a tavalyi tendenciák az idén is folytatódnak, a fogyasztói árindexet az olajár mozgathatja, és az adószűrt maginfláció várhatóan tovább emelkedik. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője lapunk kérdésére azt hangsúlyozta, hogy a maginfláció 2018-ban 2,5 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 2,3 százalékról. Az idén mind a fő árindex, mind a maginfláció 3 százalék felett alakulhat, és 3,2 százalék körüli drágulás lehetséges.

Jobbágy Sándor hozzáfűzte: „Rövid távon csak akkor számítunk további jegybanki reakcióra, ha a forint esetleges további gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat.” Az MNB szerint fenntarthatóan az év közepére érhetjük el az inflációs célt. A CIB Bank elemzője szerint jövő év vége felé közeledve az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája tovább szűkítheti a magyar jegybank mozgásterét.

Az MNB az idén megkezdheti a normalizációt, amit az adószűrt maginfláció várható alakulása indokolhat, azonban a folyamatot elnyújthatja a nemzetközi környezet alakulása. Ezért ebben az évben még nem várható kamatemelés Magyarországon – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható