Visszahulló forrásokat hozhat a nyár
Az európai uniós támogatások terén a meg nem valósuló projektek miatt újra kiírható, úgynevezett visszahulló források határozhatják meg a 2019-es évet. A – budapesti és Pest megyén kívüli – bővíteni, fejleszteni vágyó kis- és középvállalkozások elsősorban a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) juthatnak szóhoz, amelynek eredetileg 2586 milliárd forint volt a 2014–2020-as ciklusra tervezett kerete. A visszahulló források aránya a Ginopban óvatosabb becslések szerint is legalább 100–200 milliárd forint lehet az idén, mások szerint a csaknem 2600 milliárdos teljes összeg akár 20-30 százaléka is újrapályázható lehet még, ebből azonban legalább 10 százalékpontért nem az EU-s, hanem az azt kiegészítő állami források felelhetnek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a forrásfelhasználás irányait az előkészületben lévő kkv-stratégia jelölheti ki, juthat támogatás a családi cégek generációváltására és a kis- és középvállalkozások digitális átállására is.
A visszahulló források abból erednek, ha a támogatásokat elnyert cégek vagy önkormányzatok nem tudják vagy nem akarják megvalósítani a korábban tervezett fejlesztést. Mivel az adatbázis ezeket az eseteket nem listázza, csalóka lehet a túligénylés szintje a Ginopban: 3438 milliárdos támogatási igénnyel érkeztek be pályázatok, amelyek közül eddig 2524 milliárd forintra bólintott rá az irányító hatóság. Vagyis a pályázni akaró kkv-knak annak ellenére is lehet még lehetőségük, hogy a programban rendelkezésre álló források 136 százalékára bejelentkeztek, a támogatások 98 százalékát pedig odaítélték.
A meg nem valósuló projektek mögött a gyakran hosszúra nyúló pályázati döntési szakasz és a közbeszerzési eljárás áll – mutatott rá a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Példaként felhozta: nem ritka, hogy a tender lefolytatása fél-háromnegyed évet vesz igénybe, de ennél is nagyobb késlekedést okoz, ha egy beadott pályázat sorsa csak másfél-két év alatt dől el. Ennyi idő múltán 20-30 százalékkal drágábban lehet beszerezni a kívánt eszközt vagy gépet, de előfordulhat az is, hogy az adott típust már nem is forgalmazzák. Az építési beruházásoknál pedig akár 40–50 százalékos is lehet az árkülönbség a munkaerőhiány és az egyre többe kerülő építőanyagok miatt.
A külföldről beszerzett munkagépek miatt az importvásárlások árfolyamkockázata is komoly nehézség a dráguló építési beruházások és a nehézkes közbeszerzések mellett – érvelt a Világgazdaságnak Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Tapasztalatai szerint a Ginop mellett a Vidékfejlesztési programban (VP) is számottevő visszahulló forrással kell számolni, az utóbbira példaként hozta fel, hogy a megváltozott piaci körülmények közepette egy-egy élelmiszeripari vagy borászati pályázaton sokan 150-200 millió forint elnyert támogatással is visszalépnek. Kiemelte, hogy a drágulás és a költségtételek elszámolhatóságának változása is sokaknak okoz fejtörést. A Ginopban már nem számolható el úgy az építések előkészítése és a telekhatáron belüli, de épületen kívüli építés, mint korábban, a VP-ben pedig sokaknak a kerítés- és útépítés vagy éppen a pincefelújítás engedélyeztetésével gyűlt meg a bajuk.
A két szakértő abban is egyetértett, hogy leghamarabb május–júniusra várja a piac a visszahulló források újbóli kiírását, de a fejlesztési célok és a támogatási keretösszegek újrahangolása miatt ez szeptember–októberig is kitolódhat. Úgy látják, az államnak és a pályázóknak közös érdekük a gyorsítás, hogy az új pályázatoknál három–hat hónapon belül eredményt tudjanak hirdetni. Bár továbbra is a kapacitásbővítés a fő cél, a várhatóan lassuló gazdasági növekedés mellett már nem elegendő a meglévő négy munkagép mellé beszerezni egy ugyanolyan ötödiket, olyan beszerzésekben érdemes gondolkodni, amelyek a legmodernebb, ipar 4.0-s technológiai megoldásokkal jelentősen növelik a termelés hatékonyságát.
