Márciusban szigoríthat az MNB

A gazdasági adatok mellett a héten két jelentős eseményre figyel a piac. Lejár az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások kilencvennapos határideje, a piaci várakozás szerint további hatvannapos haladék érkezhet a 200 milliárd dollár értékű kínai árut érintő vámtarifa-emelésre. A Brexit-saga is folytatódik, Theresa May február 27-re ígérte az újabb parlamenti szavazást, de még az sem látszik pontosan, hogy mi lehet ennek a tárgya. Ezenkívül Jerome Powell szokásos féléves beszámolója az amerikai kongresszus előtt tartalmazhat új információkat a jegybanki mérlegfőöszeg-leépítéssel kapcsolatban.

A keddi MNB-ülésen nem számítanak változásra a szakértők. Az OTP véleménye szerint – bár nem zárható ki, hogy a jegybank már most lép – valószínű, hogy megvárja a februári inflációs adatot és a márciusi inflációs jelentést, különös tekintettel az 1,5 százalékot erősödő forintra. A monetáris kondíciók márciusban szigorodhatnak szimbolikusan, ez lehet az O/N betéti kamatok 15 bázispontos emelése, de elképzelhető az FX-swap-állomány mérséklésére is.

Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint a jegybanki kommunikációban erőteljesebbé válhatnak a szigorításra való utalások. Varga Zoltán, az Equilor elemzője úgy véli, a jegybank várhat a márciusi kamatdöntő ülésig, a mostani közleményben a testület inkább azt részletezheti, milyen hatása lehet annak, hogy az adószűrt maginfláció elérte a 3 százalékot, valamint hangsúlyozhatja a februárban érkező inflációs adatok fontosságát.

Az inflációs mutatók alakulása a folyamatok erősödését jelzi – mondta lapunknak Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője. Az átlagos fogyasztói árindex 3 százalék körül maradhat idén, a béremelések felfelé, a romló külső környezet és a járulékcsökkentés lefelé nyomhatják a mutatót. A szakértő rámutatott: a jegybank nincs lépéskényszerben, és arra is figyelni fog, nehogy túl hamar kezdjen szigorítani, az alapkamat év végéig változatlan lehet. Varga Zoltán szerint az MNB a márciusi kamatdöntő ülésen jelentheti be az első lépéseket: a lejáró devizakamatcsere-ügyletek (FX-swap) egy részét nem újítanák meg, és az alapkamat 1,1 százalékig kúszhat fel az év végéig. Halász Ágnes azt hangsúlyozta, hogy az MNB igyekszik a laza kondíciókat a lehető legtovább fenntartani. Az inflációs nyomás a következő hónapokban csökkenhet, a maginfláció tovább emelkedik, azonban nem éri el a 4 százalékot. A jegybank, hitelességének megőrzését szem előtt tartva, márciusban csökkentheti az FX-swap állományát, és az egynapos betéti rátát 15 bázisponttal nullára emelheti. Az UniCredit szakértője hozzáfűzte: elképzelhető, hogy még jövőre sem emel alapkamatot az MNB.

A több mint egy hónapos kormányzati leállás miatt az amerikai GDP-statisztika a szokásosnál később érkezik. Az Egyesült Államokban lassulhatott a növekedés a kereskedelmi háború és az emelkedő kamatkörnyezet miatt, valamint azért, mert Trump elnök korábbi fiskális lazításának pozitív hatásai alábbhagytak. A várakozások szerint a lassulás 2020-ban is folytatódhat. A költségvetésnek lényegében nincs mozgástere, mivel Donald Trump korábbi adócsökkentései miatt a költségvetési hiány – a konjunktúraciklus tetején – a 4 százalékot súrolja, és a 100 százalék feletti államadóssággal együtt emelkedő pályán van.

Pénteken teszi közzé a KSH a részletes negyedik negyedéves GDP-adatokat. Az előzetesen közöltek szerint 2018 utolsó negyedében 5 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, tehát kismértékben gyorsulhatott a harmadik negyedéves 4,9 százalék után. A részletes adatok szolgálhatnak információval arról, hogy mi állhatott a nem várt gyorsulás mögött, főként, ha figyelembe vesszük az eurózóna gyenge növekedését. Csütörtökön jelenik meg a beruházási statisztika, amely már némi támpontot szolgáltathat a meglepetés magyarázatához.

Pénteken érkeznek az eurózóna legfrissebb munkapiaci és inflációs mutatói. A munkanélküliségi ráta változatlan maradhat az elemzők szerint (7,9 százalék). A továbbra is mindenkori csúcsán álló foglalkoztatottság kedvező képet fest a munkapiac helyzetéről, ám a visszafogott növekedési kilátások miatt nem számíthatunk további számottevő javulásra. Az elemzők szerint az infláció éves bázison gyorsulhatott ugyan februárban, ám a mutató ezzel együtt is elmarad az EKB 2 százalékos céljától, és a maginfláció továbbra is 1 százalék közelében maradhatott, ahonnan 2013 közepe óta gyakorlatilag nem mozdult el érdemben. A nyersanyagárak csak lassan emelkednek a 2018 utolsó hónapjaiban látott esés után, és az eurózóna gazdaságának gyenge teljesítménye sem tudja fűteni az áremelkedést.