Fordulat jön a nyugdíjasok számában

Kismértékben csökkent a nyugdíjasok száma tavaly januárhoz képest – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) lapunknak elküldött adataiból. Az idén januárban 2 156 622 nyugdíjellátást folyósítottak, vagyis 6443 fővel kevesebben kaptak nyugdíjat vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátást, mint egy évvel korábban. A minimális csökkenés mögött nem annyira demográfiai adatok húzódnak meg, inkább a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése. Ez év januárjától már 64 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, és 2022-ig két lépcsőben éri el a megcélzott 65 évet.

A 2,15 millió nyugdíjas közül öregségi ellátást 2 031 674 biztosított kapott, 2019 januárjában az átlagos ellátás összege pedig 134,9 ezer forint volt, ami 4 százalékkal több az előző évi ellátásnál. Most januárban a nyugdíjak 2,7 százalékkal emelkedtek, az átlagnyugdíj gyorsabb növekedése a nyugdíjak állományának cserélődéséből ered: az elhunytak nyugdíjai jellemzően átlag alattiak, a nyugdíjrendszerbe belépők ellátásai viszont meghaladják azt, így az átlagnyugdíj növekedése minden évben némileg magasabb a nyugdíjemelés mértékénél. Az öregségi nyugdíjasok harmada, azaz 675 ezer ember a saját ellátása mellett átlagosan 37,4 ezer forintos kiegészítő ellátást is kapott, így esetükben az egy főre jutó ellátás átlaga 172,4 ezer forint volt. Eközben tavaly de­cemberben a nettó átlagkereset

239 400 forint volt, amelyet ha összevetünk a decemberi 131 276 forintos átlagos öregségi nyugdíjjal, 54,8 százalékos arányt kapunk.

Az öregségi nyugdíjasok között januárban 159,2 ezer olyan nőt tartottak nyilván, aki a negyvenévnyi szolgálati idő elérésével – még nem érve el a nyugdíjkorhatárt – vonulhatott nyugdíjba. Egy év alatt csaknem tízezer nő vette igénybe ezt a kedvezményt. Az ő ellátásuk havi 134,5 ezer forint volt, ez megegyezik az öregségi nyugdíjasok átlagával. Az átlagnál jóval magasabb nyugdíjat kapnak a speciális korhatár előtti szolgálati nyugdíjasok: a volt fegyveres testületi dolgozók szolgálati járandósága havi 208,8 ezer forint volt januárban, ez a 154 százaléka az átlagos öregségi nyugdíjnak, de kifejezetten magas volt az átmeneti bányászjáradék havi összege is (194,4 ezer forint), és a táncművészeti életjáradék is, ami 176 ezer forint volt.

A Magyar Államkincstár adatai szerint az idén januárban 314,5 ezer rokkantellátást folyósítottak, ami 24,3 ezer fős csökkenés egy év alatt. Az ok rendkívül prózai: amikor a rokkantsági nyugdíjasok elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, az ellátásuk statisztikai szempontból öregségi ellátássá válik. A rokkantsági nyugdíj átlagos összege az idei emelés után 75 049 forint volt, ami az átlagos öregségi ellátás 55 százaléka. Ám míg az öregségi nyugdíjhoz valaki 35–45 évet dolgozik, rokkantságihoz elég húsz munkában töltött év. Ez viszont azzal jár, hogy a havi nyugdíja jóval kevesebb.

Nőni fog az idősek aránya

A kincstár adatai szerint az idén januárban 2 millió 31 ezer öregségi nyugdíjat folyósítottak. A 2019-es költségvetéshez készített demográfiai számítások szerint ebben az évben a korhatáremelés miatt ez a szám 2 millióra csökkenhet. Ugyanezen számítás szerint 2025-re 50 ezer fővel fog nőni ez a tábor, de 2030-ra is csak 2 millió 61 ezer nyugdíjassal számolnak. Ám 2040-ben már 2 millió 228 ezer nyugdíjas él majd Magyarországon. A számuk növekedésénél is nagyobb gond, hogy az arányuk a társadalmon belül nőni fog a születések számának stagnálása, csökkenése miatt. Jelenleg a nyugdíjasok a teljes népesség 21,3 százalékát alkotják, 2030-ban már a 22,9, 2040-ben pedig a 26,1 százalékát teszik majd ki.