Kicsit jobb lett Magyarországon élni

Egy százalékpontos javulással Magyarország az EU-átlag 68 százalékán áll az Eurostat, az EU statisztikai hivatala által összeállított, az Európai Unió 276 régióját számba vevő fejlettségmutató listája szerint. A kimutatás az országok egy főre jutó bruttó hazai termékét (GDP) vásárlóerő-paritáson hasonlítja az EU 28 tagországának átlagához, emellett vizsgálja az országok átlagos szintjét, az egyes régiók és a fővárosok adatait – tájékoztatott Csath Magdolna egyetemi tanár.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) tagja emlékeztetett: a friss kimutatásban Csehország, Magyarországgal egyezően egy, Lengyelország pedig két százalékpontot javított, így Csehország a 2013. évi 84 százalékról 2017-re 89 százalékra, Lengyelország pedig a 67-ről 70 százalékra javította saját pozícióját. Magyarország ötéves távon 2 százalékpontot javított. Bár Szlovákia a 2013–2016 között stabilan tartott 77 százalékról egy százalékponttal rontott, a 76 százalékos fejlettségi mutató még mindig 8 százalékponttal jobb a magyar értéknél.

A városok között Budapest jelentősen, 3 százalékponttal lépett előre, amivel most már 38 százalékponttal múlja felül az EU-s átlagot (138 százalék). Régióink közül felzárkózást láthatunk a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország esetében, míg a Dél-Alföld és Észak-Magyarország pozíciója nem változott. Pest megye és a Nyugat-Dunántúl viszont rontotta pozícióját. A 276 EU-régió közül húsznak a fejlettsége nem éri el az EU-s átlag felét. Ezek közül kettő Franciaországban, négy Görögországban, öt Bulgáriában, kettő Romániában, három Lengyelországban, négy Magyarországon található.

Érdekes látni, hogy a visegrádi országokban közel azonos a százalékos eltérés a fővárosok és az ország egészének fejlettsége között, ami a regionális különbségek hasonlóságára enged következtetni. Ausztriában például kisebb az eltérés Bécs és az ország átlagos fejlettségi szintje között.

Az, hogy Magyarországon az osztrák fejlettségi mutató 80 százalékának elérését tűzzük ki célul 2030 környékére, lényegében az EU színvonalának utolérését jelenti. Az Eurostat adatai szerint Ausztria fejlettségi mutatója ugyanis az európai átlag 127 százaléka, ez az érték a magyar értéknél 59 százalékponttal magasabb. Hogy van remény a cél elérésére, arra a fővárosok összehasonlítása adhat támpontot: Budapest fejlettségi szintje csak 12 százalékponttal marad el Bécsétől – hívja fel a figyelmet az NVT tagja.

Csath Magdolna szerint az adatsor egyértelműen bizonyítja, hogy az EU regionális felzárkóztatási programjainak folytatódniuk kell, hiszen még mindig nagyok a regionális különbségek. Márpedig az átlagos fejlettségi szinttől való regionális elmaradás felszámolása a nemzetállamok, de az egész EU versenyképességét is javítaná, ezért uniós érdek is.

A Brexit fájni fog

Az EU egészét vizsgálva a legalacsonyabb fejlettségi mutató az EU-átlag mindössze 31 százalékát felmutató egyik bolgár régióra jellemző, de például a francia Mayotte is mindössze 34 százalékos fejlettségi szinttel „büszkélkedhet”. Az átlagot jóval meghaladó adatot a Brexittel távozó belső-Londonban találunk, ahol a fejlettségi szint az EU-s átlag több mint hatszorosa. London után, de tőle lemaradva Luxemburg következik 2,5-szeres értékkel.