A deficit 1,8 és 2 százalék között mozoghat a következő években az IMF szerint
A magyar államháztartás európai módszertan szerinti hiánya (ESA) az idén 1,9 százalék lehet, a GDP-arányos adósságráta pedig 66,6 százalékra csökkenhet az év végére – derült ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi jelentéséből. A deficit a következő években – az előrejelzés 2024-ig szól – 1,8 és 2 százalék között mozoghat, a magyar kormány azonban csökkenő hiánnyal kalkulál: az idén 1,8, jövőre 1,5, 2021-ben 1,2, 2022-ben pedig 0,5 százalékos mínuszban lehet a központi alrendszer egyenlege. Az adósságráta a valutaalap számítása szerint kedvezőbben alakul 2021-ig, mint amire a magyar kormány számít. Viszont amíg a hazai prognózis szerint már 2022-ben 60 százalék alá csökkenhet az államadósság, addig a valutaalap előrejelzése pesszimistább, és csupán 2024-re várja ennek a szintnek az elérését. A maastrichti kritériumok szerint a 60 százalék alatti GDP-arányos adósság az egyik feltétele az euró bevezetésének, ami alól csökkenő ráta esetén kaphatnak felmentést az övezethez csatlakozni kívánó országok. Az IMF jegyzetében hangsúlyozták, hogy az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseit figyelembe vették a számításoknál.
Az államadósság után fizetett kamatok összességében 2,2 százalékkal csökkennek 2019 és 2024 között – fejti ki a tanulmány. A mérséklődést az adósság leépülése segíti, a monetáris politika szigorodása azonban mérsékelheti a ráta csökkenésének hatását. A valutaalap megállapította: a válság előtti hét évben 6,4 százalékos volt az államháztartás kumulált hiánya, ami a 2019 és 2024 közötti időszakban mindössze 1,9 százalék lehet. Magyarország 2019-es finanszírozási igénye a GDP 15,5 százalékát teszi ki, ebből 1,9 százalék a deficit és 13,6 százalék a lejáró adósság – áll az elemzésben. Jövőre hasonló kötvénylejárattal kalkulálhatunk, a deficit finanszírozására ismét a GDP 1,9 százalékának megfelelő összegre van szükség, a lejáró adósság viszont 0,4 százalékponttal kevesebb lesz, így a teljes finanszírozási igény 15,1 százalékra csökken. Az állampapírok átlagos hátralévő tartama 3,4 év.
n Kisebbek lesznek a nyugdíjkiadások a következő tíz évben, viszont nőnek az egészségügyi ráfordítások
A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy az állam nyugdíjcélú kiadásai nominálisan mintegy 28,1 százalékkal esnek 2015 és 2030 között, ez reálértéken 1,1 százalékos csökkenésnek felel meg. Reálértéken számolva az egészségügyre fordított összeg viszont 1 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy nominálisan 40,1 százalékkal költ többet az állam erre a célra. | VG
