Marad a PRRS-mentesítési program

Az antibiotikum-felhasználás csökkentése, illetve megszüntetése a sertéstartásban PRRS-mentes állomány nélkül nem valósulhat meg – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Győr-Moson-Sopron megyei szervezete által Szanyban rendezett, a PRRS Nemzeti mentesítési terv végrehajtásáról szóló fórumon Hercsel György megyei főállatorvos. Egy sikeres programmal az ágazat felkészülhet az afrikai sertéspestis elleni védekezésre – tette hozzá.

A sertéstartók körében korábban felmerült, hogy önkéntessé kellene tenni a programot, és kitolni a határidejét, amire a megyei főállatorvos azt mondta: ennek az lenne a következménye, hogy a sertéságazat elveszíthetné az elmúlt négy év eredményeit. Ami nem kevés: a tenyészállományok 75, a járások 80 százaléka PRRS-mentes. A program tehát – amelyen egyébként a hazai sertéstelepek kétharmada már sikerrel átment – marad, ahogy a megyékben esedékes 2019. június 30-i határidő is. Vis maior-igazolást kaphat majd az az állattenyésztő, akinek a hitelképességét, likviditását, beruházással kapcsolatos előzetes terveit akadályozza a hatósági intézkedés – jelentette ki Légrády Gábor, a megyei kormányhivatal főosztályvezetője. Ugyanez a helyzet, ha az állattartó az állami támogatáshoz kapcsolódó tartási kötelezettségének a hatósági intézkedés miatt nem tud megfelelni. A felszólaló sertéstenyésztők mindegyike hangsúlyozta, hogy az állami kártalanítás ellenére az állománycsere nagy anyagi terheket ró rájuk, és a jelenlegi piaci viszonyok mellett ezt meg kell fontolni, hiszen két éven belül hasonló egyedszámú tenyészállománnyal kell majd rendelkezniük. Németh Gergely, a NAK megyei elnöke kiemelte: a mentes státusz elérésétől várható, hogy könnyebben értékesíthetővé válik a magyar sertés a külföldi piacon. Az is elvárható lenne viszont, hogy Magyarországra már csak szintén mentes állományból lehessen élő állatokat, szaporítóanyagokat szállítani, és lehetségessé váljon a magyar sertés és az abból készült termékek minőségi megkülönböztetése.