Még nem fáj a kamatemelés
A mennyiben lapunk konszenzusának megfelelően 0,63 százalékra emelkedik a három hónapos budapesti bankközi kamatláb (Bubor) az év végéig, akkor az egykori devizahitelesek törlesztőrészlete átlagosan 2,5 százalékkal emelkedhet, ami 1100 forint körüli pluszkiadást jelent havonta, így 47 431 forintra emelkedik a törlesztőrészlet – derült ki a Világgazdaság számításaiból. A forintosított kölcsönök után átlagosan 5 millió forint tőketartozás maradhatott, tíz év hátralévő futamidővel – így ezekkel a számokkal kalkuláltunk. Bár az új szerződések mindössze tizedénél választják az ügyfelek a változó kamatozást, így is több ezer családnak van ilyen szerződése. Kalkulációnk szerint ezeknek a hiteleknek a törlesztőrészlete 2500 forinttal 56 113 forintra nőhet, ami 4,6 százalékos emelkedésnek felel meg – itt 10 millió forint folyósítással, húszéves futamidővel számoltunk. A forintosított hiteleknél – változatlan kamatszint mellett – 136 ezer forinttal emelkedne a teljes visszafizetendő összeg, egy újonnan felvett kölcsönnél pedig 597 ezer forinttal többet kellene visszafizetni. A változó kamatozású hiteleket egyébként ki lehet váltani – akár a teljes futamidőre – fixált kamatozású kölcsönnel, amelynek jelenleg magasabb a törlesztőrészlete, azonban hosszú távra is kiszámítható a havonta fizetendő összeg. A korábbi hírek szerint e hónapban indul a Magyar Bankszövetség fixálásra felhívó kampánya, de a váltás önkéntes kell hogy legyen, hiszen az átmenetileg magasabb törlesztőrészlet fizetésére senkit nem lehet kényszeríteni.
A múlt keddi kamatdöntéssel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja az volt, hogy júniusra a bankközi kamatlábakat 10 bázisponttal emelje meg. Az egynapos betétikamat-eszköz 10 bázispontos emelésének köszönhetően a jegybanki cél fele már megvalósult, a másik fele pedig fokozatosan, a következő hónapokban valósul meg, a Bubor szintjét elsősorban
a deviza-kamatcsereügyletek (FX-swap) állományának 130 milliárd forintos csökkentése mozgathatja a következő időszakban. A kamatdöntés előtti, 1988 milliárd forintos állományt tenderenként 10 milliárd forinttal csökkentheti a jegybank, a lejáró FX-swapoknak csak egy részét újíthatják meg a kiírások során – az első ilyen tendert tegnap tartották, erről részletesen a 2. oldalon írtunk.
A piaci elemzők hosszabb távra a monetáris politika szigorítását várják, a világ jegybankjai és az MNB is magasabb szinten stabilizálhatja az alapkamatokat. Az idén várható kamatemelkedés csak enyhén, 5 százaléknál kisebb mértékben emeli a törlesztőrészleteket, a későbbi szigorító intézkedések viszont már komolyabb hatással lehetnek a hitelek visszafizetésére.
Ha a jövőben az MNB kamatemelési ciklust kezd, és az alapkamat szintjét is növeli, akkor már jelentősen emelkedhetnek a hitelkamatok is, ennek azonban az idén még kicsi a valószínűsége. Ha a külső környezet kedvezőtlenül alakul, akkor az sem kizárt, hogy még a jövő év végén is 0,9 százalék lesz az irányadó ráta.
Két és félszeresére nőtt a háztartások vagyona
Két és félszeresére, mintegy 44 797 milliárd forintra emelkedett a háztartások nettó vagyona tavaly a tíz évvel korábbihoz képest, ezzel számottevően meghaladja a magyar GDP (42 072 milliárd forint) értékét – derült ki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi számláiból. A nettó finanszírozási képesség 2018-ban a GDP 6 százalékára rúgott, 2544 milliárd forintot tett ki. Mintegy 1127 milliárd forinttal ugrottak meg a folyószámlákon az összegek, tovább nőtt a készpénzállomány, és a hosszú lejáratú állampapírok is népszerűek voltak. A vállalatitulajdon-részesedések is számottevően emelkedtek 2017-hez képest: a nem tőzsdei részvények és az egyéb társasági részesedések két számjegyű emelkedést mutattak. A lakosság hitelállománya 5 százalék alatt bővült, az összes kötelezettség mintegy 8874 milliárd forint volt. | VG
