A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megint nem talált vevőt a hazai légierő egykori MiG–29-es flottájára, pedig kínált mellé hajtóműveket, más tartozékokat, még rakétát is.
2019.04.10 | Szerző: Papp Zsolt
2019.04.10 | Szerző: Papp Zsolt
Eredménytelenül zárult a 19 MiG–29-es vadászrepülőgép értékesítésére kiírt pályázat, egyetlen licitáló sem volt – közölte a Világgazdasággal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Az elektronikus aukción a magyar légierő egykori vadászgépei mellett 20 hajtóművet és 293 egyéb tartozékot, rakétákat is kínáltak a csomagban.
A kikiáltási ár 2,8 milliárd forint volt, ami jól tükrözi a gépek valós értékét, hiszen 1993-ban a 28 gépből álló flottát eredetileg 800 millió dollárért vásárolta meg a magyar állam – az orosz államadósság terhére.
Fotó: AFP
A vásárláskor a magyar kormánynak nem igazán volt választása, mert az orosz fél más olyan termékkel, szolgáltatással nem akart fizetni, amelyre Magyarországnak szüksége lett volna. Így maradtak a vadászgépek, amelyek akkor ugyan technikai előrelépést jelentettek a légierőnek, de a gépekben rejlő lehetőségeket soha nem tudták kihasználni, ráadásul az állandó pénztelenség miatt a bevethető flotta gyorsan fogyatkozott. A gépek kivonására 2010-ben, alig 17 év szolgálat után került sor – az eredeti 28 repülőből akkor már csak négy volt bevethető.
A 28 gépből mindössze három olyan akadt, amely ezer óránál többet töltött a levegőben a 17 év alatt, de volt olyan gép is, amely 200 órát sem repült a kivonásáig, ugyanis alkatrészbányának használták.
A gépek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kezelésébe kerültek azzal a céllal, hogy adja el őket, de ez a mostani, sokadik nekifutásra sem sikerült. Ennek az az oka, hogy egy 2002-es orosz–magyar kétoldalú megállapodás szerint a NATO-tag Magyarország csak a gyártó ország kormánya, vagyis az Orosz Föderáció engedélyével értékesíthetné a gépeket, ez a kettős követelmény pedig jelentősen leszűkíti a potenciális vevőkört.
A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható
