BUX 42,944.03
-0.21%
BUMIX 3,773.51
-0.58%
CETOP20 1,861.71
0.00%
OTP 8,990
+0.16%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.98%
ZWACK 17,300
-1.14%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-0.16%
-0.67%
-2.83%
-2.61%
-1.03%
0.00%
-0.50%
OTT1 149.2
0.00%
-0.46%
MOL 2,880
-0.21%
DELTA 38.85
0.00%
ALTEO 2,950
0.00%
0.00%
-0.34%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem keltek el a légierő MiG–29-esei

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megint nem talált vevőt a hazai légierő egykori MiG–29-es flottájára, pedig kínált mellé hajtóműveket, más tartozékokat, még rakétát is.

Eredménytelenül zárult a 19 MiG–29-es vadászrepülőgép értékesítésére kiírt pályázat, egyetlen licitáló sem volt – közölte a Világgazdasággal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Az elektronikus aukción a magyar légierő egykori vadászgépei mellett 20 hajtóművet és 293 egyéb tartozékot, rakétákat is kínáltak a csomagban.

A kikiáltási ár 2,8 milliárd forint volt, ami jól tükrözi a gépek valós értékét, hiszen 1993-ban a 28 gépből álló flottát eredetileg 800 millió dollárért vásárolta meg a magyar állam – az orosz államadósság terhére.

Fotó: AFP

A vásárláskor a magyar kormánynak nem igazán volt választása, mert az orosz fél más olyan termékkel, szolgáltatással nem akart fizetni, amelyre Magyarországnak szüksége lett volna. Így maradtak a vadászgépek, amelyek akkor ugyan technikai előrelépést jelentettek a légierőnek, de a gépekben rejlő lehetőségeket soha nem tudták kihasználni, ráadásul az állandó pénztelenség miatt a bevethető flotta gyorsan fogyatkozott. A gépek kivonására 2010-ben, alig 17 év szolgálat után került sor – az eredeti 28 repülőből akkor már csak négy volt bevethető.

A 28 gépből mindössze három olyan akadt, amely ezer óránál többet töltött a levegőben a 17 év alatt, de volt olyan gép is, amely 200 órát sem repült a kivonásáig, ugyanis alkatrészbányának használták.

A gépek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kezelésébe kerültek azzal a céllal, hogy adja el őket, de ez a mostani, sokadik nekifutásra sem sikerült. Ennek az az oka, hogy egy 2002-es orosz–magyar kétoldalú megállapodás szerint a NATO-tag Magyarország csak a gyártó ország kormánya, vagyis az Orosz Föderáció engedélyével értékesíthetné a gépeket, ez a kettős követelmény pedig jelentősen leszűkíti a potenciális vevőkört.

A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek