Leginkább a belvárosi tetőterek lakáscélú hasznosítása előtt nyitott utat az építési törvény egyik új bekezdése, amely szűkítette a helyi építési szabályzatok mozgásterét, szabályozási körét. A március 15-től hatályos változás értelmében nem számít bele a helyi építési szabályzatban meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés, és nem számít bele az adott területre előírt maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás. A törvényhez kapcsolódó majdani kormányrendelet a tetőtér-beépítésekre és az épület belső udvarának lefedésére vonatkozóan további előírásokat állapíthat meg, amelyeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat sehol sem írhat elő. Emellett a tetőtér-beépítésekkel létrejövő új lakásokhoz előírt parkolóhelyek pénzbeli megváltását immár nem tilthatják meg a helyi önkormányzatok parkolási rendeletei – részletezte a változásokat a Világgazdaságnak Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője.
Mint rámutatott, hasonló horderejű változtatás történt, mint 2016-ban a 300 négyzetméteresnél kisebb lakóházak egyszerű bejelentéssel lehetővé tett építési munkái esetében, amikor a helyi építési szabályzatokból is kivettek több követelményt, amelyek egy részét később több lépcsőben visszaemelték a megcsonkított helyi szabályozási jogkörökbe. A tetőtér-beépítéseknél most lényegében a legtöbb fontos helyi településrendezési előírás figyelmen kívül hagyható – mondta a szakértő, aki szerint a jogalkotónak számolnia kellett azzal, hogy a tetőterek beépítési feltételrendszerének módosításával alapvetően befolyásolták-e a beruházások megvalósíthatóságának feltételeit. A tetőtér-beépítés a nagyobb városokban, a budai és a pesti belső kerületekben is – a foghíjtelkek eltűnése miatt – gyakorlatilag az egyedüli lehetőség a bővítésre. Csakhogy egy adott környék infrastruktúrája, közmű- és úthálózata, valamint parkolóhely-kapacitása sehol sem bír el korlátlan mennyiségű lakost, ezért az önkormányzatok különböző korlátozásokkal tudták kordában tartani a még üres padlásterek lakássá avanzsálásának folyamatát. Sok esetben a társasház homlokzatfelújításának anyagi forrását jelentheti a padlástér értékesítéséből befolyó összeg, de nincs mit eladni, mert ha nem lehet lakást kialakítani a tetőtérben, akkor a beruházóknak nem éri meg azt megvenni. Az új szabállyal bővül azon tetőterek köre, amelyeket a társasház-tulajdonosok áruba bocsáthatnak, az önkormányzatok ugyanis kevésbé szólhatnak bele abba, hogy mi létesül az épületek tetőterében.
A januártól érvényes új OTrT (Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény) hosszú hónapokon keresztül készült, az elfogadása előtt nem sokkal került bele a tetőterek beépítését megkönnyítő bekezdés, de az előterjesztéssel kapcsolatos szakmai egyeztetésnek nem találtuk nyomát. A várható előnyökről és hátrányokról megkérdeztük a Magyar Építész Kamarát, valamint a várhatóan leginkább érintett néhány budapesti kerület – a Budavári és a II. kerületi önkormányzat, Terézváros, Erzsébetváros és Újbuda – főépítészét. Eddig csak a terézvárosi önkormányzat sajtóreferensétől, Dobi Ágnestől érkezett válasz. Mint írta: egyetértenek azzal, hogy a világörökségi listán szereplő területeken az új építések helyett a védett érték megtartását, felújítását érdemes ösztönözni. A kerületek tavaly a fővárosi településszerkezeti tervhez igazodó új szabályozást készítettek – emlékeztetett. A világörökségi területen – ahol amúgy is az illeszkedés a fő szabály – a VI. kerület is felvetette a „szintterületi mutató” elhagyását, hiszen az épületek, udvarok homlokzatának magasságát, így a város „sűrűségét” más, számszerű vagy szöveges adatok is meghatározzák. Terézváros a törvényalkotóval együtt számít arra, hogy „a tisztességes, minőségi beépítések” segítik a házak megújulását ott is, ahol ez eddig nem volt lehetséges.
