Százezren állnak sorba új klímákért

Nagyságrendileg 100 ezer lakossági és irodai célú klímaberendezést telepíthetnek idén Magyarországon – erről is beszélt a Világgazdaságnak a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének (HKVSZ) elnöke, Várkonyi Nándor. Kimutatásaik szerint az utóbbi években folyamatosan növekedett a piac, nemcsak az új gépek beüzemelése, hanem a meglévők cseréje következtében is. Várkonyi Nándor úgy becsüli, hogy a klimatizált lakóegységek aránya 8-10 százalék lehet a KSH által nyilvántartott mintegy négymillió lakásban. A lefedettségben további előrelépés várható, különösen a korszerűbb technológiák megjelenésével. A lakossági fogyasztók jellemzően az egy helyiség hűtésére alkalmas, 2,5–3,5 kilowattos teljesítményű eszközöket keresik. Ezekért átlagosan 200 ezer forintot kérnek el, beszereléssel együtt pedig 300 ezer forintba kerülnek. Tehát a magyar klímapiac nagyjából 30 milliárd forintosra taksálható. Ezen a volumenen körülbelül 6-10 ezer képesítéssel rendelkező szakember osztozik. Várkonyi Nándor szerint ez elegendő, munkaerőhiányról nem lehet beszélni, az utánpótlás azonban hiányzik. Mint mondta, a 2015 februárjában uniós mintára életbe lépett kormányrendelet – amely telepítési tanúsítvány megszerzéséhez kötötte a klímaszerelési tevékenységet – jelentősen kifehérítette a szakmát. „Visszaszorulni látszik az a gyakorlat, hogy a szomszéd rakja fel a falra a berendezést – vagy szakszerűen, vagy szakszerűtlenül.”

A HKVSZ elnöke arra is kitért, hogy az Európai Uniónak a klímaberendezésekre vonatkozó rendelete miatt néhány százalékkal drágulhatnak a kültéri egységek (a beltériekre nincs hatással a rendelet). A berendezések legnagyobb előállítója Kína, az ázsiai ország gyártói a világ lakossági ellátásának bőven 50 százalékát fedték le 2017-ben. Brüsszel a kültéri berendezésekben használt hűtőközeg importjára kvótákat alkalmaz, ezeket a piaci szereplők vásárolják meg, de végül a termék fogyasztói árában csapódnak le. Az unió célja, hogy 2015-höz képest 2030-ra ötödére mérsékelje a hűtőközegek üvegházhatást okozó kibocsátását. Ennek mértékegysége a GWP (Global Warming Potential), amely azt mutatja meg, hogy egy kilogramm szén-dioxidhoz viszonyítva az adott hűtőközeg hányszoros üvegházhatást okoz a légkörbe jutva. A törekvés értelmében 2022-től az újonnan beállított lakossági eszközöknél ez nem haladhatja meg a 750-es értéket.

Az ipari hűtési rendszerekre már 2020-tól vonatkozik a szigorítás. Ebben a szegmensben most jellemzően 4000 környékén alakul a GWP, jövő januárig ezt 2500 alá kellene vinni. Ezért zajlik az átállás a fluortartalmú üvegházhatású gázokról más, például szén-dioxidos technológiára, ami viszont speciális képzést tesz szükségessé. A HKVSZ is szervez oktatást, de ez nem lesz kötelező a klímaberendezéseket szerelő szakembereknek.