Tovább gyorsulhatott a növekedés az első negyedévben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idei erős évkezdet láttán nem lehet kizárni, hogy a magyar növekedés lassulása az idén elmarad – ismertette Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza a pénzintézet friss prognózisát. Az előzetes adatok láttán arra lehet számítani, hogy idei első két hónapban a gazdasági növekedés nemhogy lassult a tavalyi utolsó negyedhez mérten, hanem 5 százalékra gyorsulhatott, ezért az egész évre várt 4,4 százalékos GDP-előrejelzés felfelé mutató kockázatokat sejtet.
A növekedés széles bázisú, a mezőgazdaság kivételével minden ágazat „zakatol, robban és dübörög”, ömlik a működő tőke az országba, a bérek dinamikusan nőnek – így az uniós támogatási ciklus kifutásával sem kell attól tartani, hogy drámaian visszaesne a magyar gazdaság növekedése. Az építőipari növekedést – amelyet erre az évre 22 százalékra várnak – már nem az uniós támogatások, hanem a magánfejlesztésekből épülő iroda- és lakáspiac húzza. Ráadásul 2021 után kell elindítani Paks II. építését, amely 8500 szakembert igényelne, a közlejövőben pedig a BMW és a Mercedes autógyárak építése, majd termelése is megindul, így 2020-ra 3,6, 2021-re pedig 3,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak. Az elemzők szerint a magyar gazdaság jelenleg egyfajta helyreállítási periódusban van, a 2006–2015 közötti visszaesést korrigálja, ez a lendület azonban tartósan fennmaradhat.
A gyors gazdasági növekedés és a bérek robbanásának egyik nem kívánt következménye az infláció felerősödése: Suppan Gergely szerint „rezeg” a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, ezért a jegybanknak lépnie kell, ám szerinte jelképes lépések elegendők lesznek a pénzromlás féken tartásához. Így az idén éves átlagban 3,4 százalékos áremelkedésre számít a Takarékbank, amely jövőre már 3,1 százalékra mérséklődhet.
A dinamikus béremelkedés a gazdaság egyik motorja, ám nem kell attól tartani, hogy épp ez lenne a növekedés korlátja. Jól látható, hogy a környező országokban a magyarországihoz hasonló mértékű – vagy épp azt meghaladó – bérnövekedés következett be az elmúlt években, és túlzók azok a félelmek is, hogy emiatt más irányba fordulnának a beruházások. Az első hónapok működőtőke-adatai szerint nem látható ennek a jele, ráadásul a környező országokban hasonló bérszínvonal, ám rosszabb infrastruktúra fogadja a befektetőket.
