A technológia diktál a jövő gazdaságában
Ma a vállalkozások fordítják a legnagyobb összeget Magyarországon kutatás-fejlesztésre, az e célra elköltött pénz 74 százalékát adják, de ennek a fele tíz nagyvállalat között oszlik meg – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs Konferenciáján Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Hozzátette, a duális gazdasági szerkezet tehát ezen a téren is megfigyelhető, de a kis- és középvállalkozások innovációira is szükség van, a cél ugyanis az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítsa a gazdaság. Magyarország a 27 mutatószám alapján összeállított európai innovációs index szerint a 23–24. helyen áll már az első, 2003-as mérések óta, azaz innováció terén nem szakadt le, de nem is haladt. A kkv-k az innoválás terén rosszul állnak, csak 12 százalékuk végez ilyen tevékenységet. Birkner Zoltán szerint azonban ennél sokkal jobb a kép, mert sok vállalkozó nem is tudja, hogy amit végigvisz a cégén, az innováció. Ám nem vitatja, hogy még bőven van hová fejlődni, ahogy a szellemi tulajdon védelmét is erősíteni kellene. A szabadalmak száma alapján néhány éve még kimondottan erős volt Magyarország, de mára visszaestek a szabadalmi kérelmek. Az emberi erőforrás is kevés az innováció területén, pedig éppúgy szükség van az ügyes szakmunkásra, mint a magas szintű egyetemi tudásra.
A hivatal országjárásának tapasztalatai alapján az egyik fő gond, hogy a kutatás-fejlesztés logikája megáll a prototípusnál, termék már nem születik. Ezen az NKFIH piacvezérelt pályázattal változtatna, a nagyvállalatokat pedig arra ösztönzi, hogy innovációs feladatokat is adjanak a kkv-knak, létrehozva ezzel egy tudásbeszállítói láncot. Birkner Zoltán arra is rámutatott, hogy nincs megfelelő összeköttetés a tudás létrehozása és a felhasználása között, bár már jó példának számítanak a tovább erősítendő ipari-egyetemi együttműködések. Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a versenyképességet és a konvergenciát nevezte egy jól működő versenygazdaság alapjának. Emlékeztetett, hogy 2013-ban korábban nem látott növekedési fordulatot vett a magyar gazdaság. Az a cél, hogy a bővülése később is legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós ütemet. Fehéredik a gazdaság, az elméleti és a tényleges áfabevétel különbségét mutató áfarés folyamatosan csökken, a 10 százalékon belüli áfarés elérése a cél.
A világgazdasági kockázatok az államtitkár szerint jól menedzselhetők, és bár Magyarország exportkitettsége is magas, de főleg a német gazdaság lehet rá nagy hatással, és ott messze nem kritikus a helyzet. Magyarországon a beruházási ráta folyamatosan nő, a 25 százalék fölötti mutató a gazdaság növekedését vetíti előre.
Az uniós források felhasználásáról elmondta, hogy míg 2007–2013 között főleg infrastruktúra-fejlesztés történt, 2014–2020 között a közvetlen gazdaságfejlesztés került előtérbe, a források 60 százalékát fordították erre a célra. A következő ciklusról még csak a javaslatcsomag készült el, de már látszik, hogy figyelmet kapnak az intelligens és a zöldberuházások. Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a fokozódó technológiai kihívások határozzák meg a jövő gazdaságát. Az adat jelentősége megnő, az adatkezelések exponenciálisan bővülnek. Ezért a mesterséges intelligencia és a robotizáció fokozott megjelenésére is számítani kell.
