A zöldségtermelők támogatásfüggése a legkisebb

Az egyéni gazdaságok adták 2017-ben a mezőgazdaság által termelt hozzáadott érték 58 százalékát, a társaságok a 42 százalékát, míg 2016-ban még 55:45 volt ez az arány – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutatóintézete által közölt adatokból. A 2171 tesztüzem adataiból összeállított elemzés szerint 2017-ben a gazdaságok átlagos mérete 41,34 hektár volt, és 1,4 főt foglalkoztattak. Egy évvel korábban még 44,04 hektár volt az átlagos méret, és több embert, átlagosan 1,5 főt alkalmaztak.

A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége 14 százalékkal lett magasabb 2017-ben az előző évinél, ilyen mértékű emelkedésre korábban nem volt példa. A jövedelemnövekedés nem az árbevétel emelkedéséből adódott, hiszen az egy hektárra vetítve nem változott, hanem a költségek 2 százalékos csökkenése és a közvetlen támogatások 4 százalékos emelkedése hozta magával.

Az ingatlanfejlesztések 22, a gépberuházások pedig 16 százalékkal nőttek, és a befejezetlen beruházások értéke is 71 százalékkal emelkedett. Ezen adatok különlegessége, hogy a beruházási támogatások rendkívül alacsony – hektáronként 1,46 ezer forintos – szinten maradtak, vagyis a korábbi évekkel ellentétben a fejlesztések elszakadtak a támogatásoktól, a termelők nem várták meg a Vidékfejlesztési program késve induló kifizetéseit. Fontos tényező, hogy a nettó beruházás nagymértékű emelkedését 2017-ben már nem az egyéni gazdaságok földvásárlásai okozták, hanem a technológiai fejlesztések, a társas vállalkozások például egy hektárra vetítve 144,8 ezer forintot fordítottak erre.

Az egyéni gazdaságok egy hektárra jutó átlagos jövedelme némileg meghaladta a 173 ezer forintot, de – hívták fel a figyelmet a kutatók – ennek fedezetet kell nyújtania a családi jövedelmekre is. Ezzel korrigálva 144 ezer forint alá csökken a hektáronkénti jövedelem. Az egyébként átlagosan mintegy 250 hektáros területen gazdálkodó társas vállalkozásoknál az egy hektárra jutó adózás előtti eredmény ennél alacsonyabb, 103,5 ezer forint volt, ami 57 százalékos növekedés a 2016-oshoz képest. Az eredményjavuláshoz a

6 százalékos árbevétel-növekedés és a támogatások 5 százalékos, hektáronként csaknem 125 ezer forintos szintje és a költségek mérsékelt,

3 százalékos emelkedése járult hozzá.

A közvetlen támogatások mértéke a húsmarha- és a juhtartó gazdaságoknál magasabb az üzemi bruttó jövedelemnél, vagyis ezekben az ágazatokban az uniós, illetve költségvetési forrás biztosított fedezetet a jövedelemre. A támogatások legkevésbé a zöldséghajtató – vagyis az üvegházakban és fólia alatt termelő – kertészek jövedelmét befolyásolják, amelynek 0,4, illetve 15,6 százalékát adják.