Április végére megcsappant a hiány
Soha nem volt még ilyen kényelmes helyzetben a Pénzügyminisztérium: az államháztartás négyhavi hiánya 39 milliárd forintra csökkent, miután áprilisban 102,9 milliárd forintos többlet keletkezett. Az év végére 998,4 milliárd forintra emelkedhet a deficit a hatályos költségvetési törvény szerint – ám ennél jóval kisebbet is összehozhatna a kormány. Ilyen szándékra viszont egy szóval sem utal a Pénzügyminisztérium, a jelentésben csak arra tett ígéretet, hogy az év végére gond nélkül hozzák a GDP-arányosan 1,8 százalékos hiányt, illetve a 70 százalék alatti államadósság-mutatót. A bevételi oldalon csak az általános forgalmi adóból 349,3 milliárd forintos többletbevétel keletkezett: 1455,3 milliárd forint érkezett a kincstárba. A másik jelentős bevételi forrás a személyi jövedelemadó, amelyből a január–áprilisi időszakban 755,2 milliárd forint folyt be, 55,5 milliárddal több a tavalyi azonos időszak együttes bevételénél. Szintén a béremelkedésnek köszönhető a szociális hozzájárulási adókból keletkező bevételek növekedése, itt a többlet tavalyhoz képest 161 milliárd forint volt.
A kiadási oldalon elért 260 milliárd forintos megtakarítás jelentős része az uniós támogatások kifizetéséhez köthető: tavaly ez a tétel az első négy hónapban 489,3 milliárd forintra rúgott, míg az idén 857,2 milliárd. Arról a nem mellékes tényről sem szabad megfeledkezni, hogy Brüsszel az idén már 305,9 milliárd forintot utalt át, míg tavaly alig 63 milliárd forintot. Az uniós kiadások túlnyomó részét a 2014–2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták, összesen 363,1 milliárd forint értékben. A nagyobb nem uniós kiadások közül a Pénzügyminisztérium jelentése megemlítette a Modern városok programra kifizetett 77,1 milliárd forintot, a honvédelmi beszerzésekre (helikopterbeszerzésre, felújításra) elkülönített 29,8 milliárd forintot, valamint a közúthálózat fenntartását (18,85 milliárd) és a beruházásösztönzési célelőirányzat (20,6 milliárd forintos) tételét. A költségvetési szervek kiadásai 6 százalékkal nőttek egy év alatt, bérekre 1075,7 milliárd forintot fordítottak, ez 31,7 milliárddal magasabb a tavalyinál – vagyis nagyobb béremelések az idén nem voltak a közszférában.
A költségvetés adóssága az első négy hónapban 181,6 milliárd forinttal nőtt, és elérte a 28 869,7 milliárd forintot. Tovább folytatódott az adósságon belül a devizaadósság csökkenése, miután 450 milliárd forintnyi lejáró devizakötvényt forintban újított meg az államadósság-kezelő. Így a teljes adósságon belül a devizaadósság aránya az év eleji 20 százalékról 18,4 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan emelkedett a forintadósság aránya és mértéke, április végén 23 390,6 milliárdra rúgott, a költségvetés teljes adósságának 81 százalékát tette ki.
