Barnamezős stratégia készül
Nem a zöldmezős beruházásokat kellene preferálnunk, hanem az úgynevezett barnamezős – az elhagyott, esetleg szennyezett – iparterületeket kellene bevonnunk a fejlesztésekbe – jelentette ki Bulla Miklós, az Országos Környezetvédelmi Tanács főtitkára a Kármentesítés és barnamezős beruházások című nemzetközi konferencia megnyitóján. Ezeknek a területeknek a kármentesítése 1990-ben kezdődött, és a program indulásakor 4 ezermilliárd forintra becsülték a rehabilitációk költségeit – emlékeztetett, hozzátéve, hogy az idő múlásával ezek a költségek exponenciálisan emelkednek.
Az 1990 és 2003 közötti időszakban a Balaton területének a duplájával lett kisebb a mezőgazdasági termelésben használt földterület nagysága, az elmúlt három évben pedig 250 ezer hektár termőföld tűnt el, ami több mint a Balaton területének négyszerese – érzékeltette a termőföldcsökkenés mértékét László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A kormány stratégiai kérdésnek tekinti a vízkészletek és a termőföld védelmét, ezért mintegy hatszáz területen történt kármentesítés. Ezekre 2010 és 2017 között 111 milliárd forintot költöttek a nemzeti költségvetésből, az Európai Uniótól pedig az előző támogatási ciklusban 40 milliárd, a jelenleg is tartó 2014–2020-as támogatási időszakban pedig 26 milliárd forint érkezett erre a célra. A helyettes államtitkár pozitívnak nevezte, hogy egyre erősebb a „barnamezős gondolkodás”, az államtitkárság egy erre vonatkozó stratégia kialakításán dolgozik. Példaként említette, hogy a stratégia gyakorlatba ültetése eredményeként elképzelhető, hogy a jövőben óriásberuházást tervező nagy cégek, például autógyárak nem zöldmezős beruházásként építhetnék fel az üzemeiket.
A Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepcióban hangsúlyos szerep jutott a barnamezős területek fejlesztésének – mondta előadásában Garay Márton, a Főpolgármesteri Hivatal városépítési csoportvezetője. Felmérték és egy kereshető kataszterbe rendezték az érintett területeket, jelölve például a megközelíthetőséget vagy a környezeti adottságokat is.
Jelenleg 3500 telek tartozik a barnamezős kategóriába, amelyeknek az összterülete 2945 hektár. Budapesti sajátosság, hogy például a foghíjtelkeket is ide sorolják, függetlenül attól, hogy szennyezettek-e vagy van-e ipari múltjuk. Az adatbázist folyamatosan frissítik, ha hasznosították, beépítették a területet, kikerül onnan, de bővül is a lista. Ennek következményeként az elmúlt három évben 377 hektárral csökkent a barnamezős területek nagysága.
